Őrült űrrekordok
2020 / 01 / 05 / Felkai Ádám
Őrült űrrekordok
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin 108 percet töltött a világűrben. Ő volt tehát az első ember, aki elhagyta a Földet, és ezzel fajunk űrutazásának a története is megkezdődött. Most, majdnem 60 évvel később elég valószínűnek tűnik, hogy a kereskedelmi űrhajózás küszöbén állunk, ideje tehát átnézni az idáig vezető út legemlékezetesebb mérföldköveit.

Nők az űrben

Az első nő a világűrben az orosz kozmonauta Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova volt, aki 1963-ban követte Gagarint a végtelenbe. Tyereskovával együtt több más női kozmonautát is kiválogattak, de egyikük sem repült végül. Érdemes megemlíteni, hogy a második nő, aki a világűrbe jutott, szintén orosz volt: Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja 1982-ben repült. Az űrverseny amerikai résztvevőinek emancipációja ehhez képest lemaradt kissé, a NASA első, űrbe jutott női asztronautája Sally Ride volt 1983-ban.


Valentyina Tyereskova

A világtörténelem folyamán 2010 áprilisában tartózkodott egyszerre a legtöbb nő az űrben: szám szerint négy hölgy keringett ekkor a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Három NASA asztronauta: Tracy Caldwell Dyson, Stephanie Wilson és Dorothy Metcalf-Lindenburger mellett a japán Naoko Jamazaki használta ekkor az állomást.

Az első olyan űrsétára, amelyen kizárólag nők vettek részt, tavaly került sor: Christina Koch és Peggy Whitson űrhajósok részvételével.

Idősek, fiatalok

John Glenn volt az első amerikai, aki 1962-ben megkerülte a Földet, ám ezen kívül két rekorddal is büszkélkedhetett. 1998-ban részt vett a Discovery STS-95 misszióban, és ekkor, 77 évesen ő lett a legidősebb ember az űrben. Ráadásul övé a leghosszabb, két űrutazás közt eltelt idő rekordja is: Glenn úr 36 év és 8 hónap kihagyás után pattant ismét űrhajóba. A legidősebb nő az űrben Peggy Whitson, aki az utolsó repülésén, 2017-ben, 57 éves volt.

A legidősebb ember, aki egy másik égitestre lépett, Alan Shepard, a NASA első asztronautája volt volt. Shepard majdnem egy évtizeddel az első sikeres amerikai űrmisszió után, 1971-ben, 47 évesen jutott fel a Holdra.


Az Apollo 14 személyzete, Alan Shepard középen

A legfiatalabb űrhajós eddig German Sztyepanovics Tyitov volt, aki nem töltötte be a 26-ot, amikor 1961-ben kilőtték. Tyitov volt ezen kívül az első ember, aki az űrben aludt, valamint ő szenvedett először az űrbetegségtől, ettől a tengeri betegséghez hasonló, mozgás kiváltotta rosszulléttől. Tyereskova pedig nem csak az első női űrhajós, de a lányok közül ő volt a legfiatalabb is: első útján mindössze 26 volt.

Felment, lejött

Christina Koch kapcsán már végigvettük a leghosszabb űrben töltött időt, szóval most inkább koncentráljunk a legrövidebb rekordra! Alan Shepard kevesebb mint egy hónappal Gagarin után, 1961. május 5-én hagyta el a Földet az első amerikai űrhajósként. Shepardot tehát fellőtték az űrbe, majd miután elérte a 185 kilométeres magasságot, vissza is fordult, és becsapódott az Atlanti Óceánba. Az egész nem vett igénybe több időt negyed óránál.


A. Shepard kitűzi a Holdon az amerikai zászlót

Emlékeztetőül: Gagarin 108 percet töltött a világűrben, tehát ő akár egy rövidebb filmet is megnézhetett volna ott. Shepardnak ezzel szemben mindössze egy nem túl bő lére eresztett podcastra lett volna ideje. Sebaj, az amerikait kárpótolhatta, hogy ő végül a Holdra is eljutott, Gagarinnak meg csak egy kitüntetését vitték oda Neil Armstrong és Buzz Aldrin asztronauták, tisztelgésként a világ első űrhajósa előtt – ami azért szép dolog.

Messze, messze

A Földtől legmesszebbre jutott űrhajósok rekordja máig megdöntetlen, ami elárul egy-két szomorú dolgot az űrkutatás közelmúltbeli állapotáról. 1970-ben az Apollo 13 misszió asztronautái a Hold távoli oldala fölé repültek, és ekkor 400171 kilométerre jártak a szülőbolygójuktól. Ilyen messzire tehát sajnos azóta sem jutott senki. Viszont ha már itt tartunk, következzék:

A Hold

Olyannyira közismert tény, hogy 1969. július 20-án Neil Armstrong lépett elsőként a Holdra, hogy egyesek el sem hiszik, és inkább úgy tartják, Stanley Kubrick rendezte az egészet. Akárhogy is Armstrong és az őt kicsit később követő társa, Buzz Aldrin űrsétája 2 óra 31 percig tartott, ami 2 perccel hosszabb idő Kubrick 2001: Űrodüsszeia című 1968-as filmjénél – szóval akár azt is megnézhették volna az egyik csendes kráterben.


Neil Armstrong

A leghosszabb időt viszont az Apollo 17 missziója töltötte a Holdon 1972-ben – kicsit kevesebb mint 75 órát. Ezen idő alatt három holdsétát is lenyomtak, melyek összesített ideje 22 óra volt.

Séta a semmiben

Az első űrsétát Alekszej Leonov hajtotta végre 1965. március 18-án, miután kilépett a Voszhod–2 űrhajóból, és 12 percet töltött odakint.

A visszatérés azonban majdnem tragédiába torkollt – a mérnökök ugyanis nem számoltak azzal, hogy a Berkut típusú űrruha a nyomáskülönbség miatt felfúvódik, és emiatt a kozmonauta nem fért át a zsilipen visszafelé.

Leonov kétségbeesésében elkezdte leengedni a levegőt – ami egyébként veszélyessége miatt szigorúan tiltott művelet. Szerencsére Leonov így végül már átfért, a zsilipen és vissza tudott az űrhajóba térni.

Az első bekötetlen űrsétát (amikor nincs fizikai kapcsolat, „köldökzsinór” az űrhajós és az űrhajó közt) Bruce McCandless hajtotta végre 1984-ben. A Manned Maneuvering Unit (MMU) egység segítségével 98 méterre távolodott el az űrhajótól. A bekötetlen űrséta amúgy nem bevett gyakorlat, és csak néhány űrhajós hajtott végre ilyesmit.

A legtöbbször Anatolij Szolovjov sétált a világmindenségben, 1980 és 1990 között 5 misszió alatt 16-szor hagyta el az űrhajót. Az összesített űrben töltött ideje 82 óra, ami pedig egy újabb rekord.

A legtöbb időt egyszeri séta alkalmával a NASA két asztronautája, Susan Helms és Jim Voss töltötte a nagy semmiben. 2001. március 11-én 8 órát és 56 percet voltak odakint, miután az űrhajójukból, a Discovery-ből kiléptek. A két űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson végzett karbantartást.

Hajók, állomások

A legtovább lakott űrjármű mi más is lehetne, mint az ISS, tehát a Nemzetközi Űrállomás. A Föld körül keringő laboratóriumban 2000. november 2-a óta tartózkodik valaki. Ez az idő (mely ugye egyre hosszabb) két plusz nappal megtoldva (mivel az állomás személyzetét két nappal korábban, 2000. október 31-én lőtték ki) jelenti a leghosszabb, folyamatos emberi jelenlétet az űrben.


Az ISS

Az ISS persze tart még pár rekordot. Például az űrállomás a legdrágább űrjármű. 1998-ban kezdték el építeni a résztvevő tagállamok, és a munkálatokkal 2012-ben végeztek (azóta azért történt még némi extra bővítés). 2011-ben az egész űrállomás a becslések szerint 100 milliárd dollárba került. Ez az összeg tehát 16 milliárddal kevesebb csak Jeff Bezos jelenlegi, teljes vagyonánál.


A Nemzetközi Űrállomáshoz dokkolt Endeavour

Végül pedig természetesen a Nemzetközi Űrállomás a valaha épített legnagyobb űrjármű. Az ISS a leghosszabb részén 109 méteres – ez a központi egység. A központi egységhez lakható modulok csatlakoznak, ezek nagyjából akkorák belül, mint egy 747-es Boeing kabinja. Az állomáson pillanatnyilag hatfős személyzet található, de ez a szám kilencre, vagy akár tizenháromra is ugorhat, ha befut egy űrhajó. Az ISS olyan nagy, hogy a Földről szabad szemmel is megfigyelhető felhőtlen ég esetén, ha tudjuk, hogy hol kell keresni. Nekünk gyorsan mozgó, fényes pontnak tűnne, amely ragyogóbb akár a Szíriusznál vagy a Vénusznál is.

A leggyorsabb űrhajó vezetője szép summát fizethetne gyorshajtásért, hiszen ez az eszköz, a NASA Apollo 10 Holdra küldött missziója a Földhöz viszonyított 39897 kilométer per órás csúcssebességgel száguldott vissza. Ez egyébként a legnagyobb sebesség, mellyel emberi lény valaha is utazott.

(Kép: Wikipedia, forrás: space.com)

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.