WLTR (kiejtve valter) eljön a kőművesek munkájáért, de ezt valószínűleg senki sem bánja. Az építőipar régóta küzd a munkaerőhiánnyal: a brit Property Watchdog szerint az országban körülbelül csak feleannyi falazómunkás dolgozik, mint amennyire szükség lenne ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a kormány által kiszabott kvótával az évi lakásépítések számát illetően, vagyis évi 300 000 új otthont tudjanak készíteni. Az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet: a Kaliforniai Egyetem Berkeley 2023-as jelentése alapján az országban 1,1 millió új ház/lakás épül évente, de ez 34%-kal kevesebb, mint amennyinek el kellene készülnie, és a jelenség okai között nem elhanyagolható szerepet játszik a képzett munkaerő hiánya.

“Már a járvány előtt is az építőipari vállalatok a munkaerőhiányt sorolták első helyre, mint a legnagyobb akadályát az üzletnek.”

- írja a jelentés.

A Magyar Építőfórum 2015-ben számolt be az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felméréséről, amelyből kiderült, hogy a cégek keveslik a szakképzett munkaerőt Magyarországon is, és az építőipari szakmák felét jelölték be hiányszakmaként, köztük a kőműveseket is.

“Az elemzés szerint a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben részt vevő szakmunkást csak a cégek 25 százaléka tekinti lehetséges új munkaerőnek.

Ennek indoka egyrészt az, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének minősítik a cégek, másrészt elméleti tudásuk közepes szintű. Motiváltságuk is alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.” - írta a MAÉP Online.

Hogy mi a pontos oka a tapasztalt munkaerőhiánynak, az kérdéses, de tény, hogy a probléma globális, és leküzdése az építőipar egyik nagy kihívását jelentheti a jövőben az alapanyaghiány megoldása mellett. A falazómunkások szakértelmére persze nincs akkora szükség, amennyiben a téglaépületek helyett másfajta konstrukciókat választanak a cégek, például a panelépületeket vagy akár a hight-tech 3D-háznyomtatást, de a jól bevált téglalakások sok szempontból az egyik legjobb verziót képviselik az architektúrák között, köszönhetően a tégla jó tulajdonságainak.

Egy felmérés szerint az emberek 59%-a számára a téglalakás jelenti az álomotthont

- magyarázta a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja, Potos János a cég május 7-ei rendezvényén, ahol a Wienerberger különleges megoldásáról rántották le a leplet a nagyközönség előtt. Walter, azaz hivatalos nevén WLTR robot a tervek szerint tesz róla, hogy a téglalakások álma minél több ember számára elérhető közelségbe kerülhessen.

Mire jó a tégla?

A téglát, feljegyzések szerint, már az ókori rómaiak is használták, de valójában ennél is sokkal régebbre vezethető vissza a születése: a civilizáció hajnalától kíséri az emberiséget, vagyis ez az egyik legrégebbi építési alapanyag. A kerámiatéglák megjelentek az ősi Egyiptomban és Rómában is. “A tégla lökte az építőipart abból az anyagi pozícióból, ami alárendelt az időjárási körülményeknek, abba, ami képes századokat túlélni. Újrahasznosítható, egészségügyileg előnyös, antiallergén, tűzálló, és a vegyi anyagoknak ellenálló.” - fejtették ki tanulmányukban cseh kutatók és szakértők 2019-ben. A kerámiatégla rendelkezik a legjobb értékekkel a masszív építőanyagok között - mondta el Potos János is, hozzátéve, hogy a teljes életciklust nézve (a gyártástól az életút végéig) 37,8 %-kal kevesebb széndioxid-kibocsátás jellemzi a téglát, mint a vasbetonpanelt és kőzetgyapotot. A ma használt téglák élettartama akár 150 év is lehet, ami alatt stabil és biztonságos struktúrát biztosítanak, emellett a nyílt pórusaiknak köszönhetően gyorsan száradnak, és csendesebb környezetet teremtenek, mint például a panelek.

Mit tud Walter?

A WLTR-t a KM Robotics és a Wienerberger fejlesztette a Cseh Műszaki Egyetem kutatóival együttműködésben, és a Cseh Köztársaság Technológiai Ügynökségének támogatásával, azzal a céllal, hogy megoldást nyújtsanak a munkaerőhiányra, az emelkedő árakra, és a fenntarthatósági problémákra. A falazórobot egy egész brigád kőművesnek megfelelő munkát tud elvégezni, és, mivel nem akkumulátorral, hanem hálózatról működik, nem kell töltési szünetet tartani, hanem akár a nap huszonnégy órájában, minden nap képes fáradhatatlanul pakolni a téglákat. A 2500 kilogrammos monstrum összecsomagolva meglepően kicsi, így befér egy 80 centiméter széles nyíláson át is a munkavégzés helyére.

A robot egy platformból és egy robotkarból áll, de hagyományos lábak vagy kerekek híján is tud haladni előre: ilyenkor középen elhelyezkedő támasztékaival felemeli magát, majd arrébbvonszolja testét, és új pozíciójában tovább folytatja tevékenységét. A robotkar teherbírása 120 kilogramm, és a téglákat sajátos módszerrel emeli fel: nem tradicionális téglákat használ, hanem speciális bemélyedésekkel ellátott verziókat, amelyeket könnyen meg tud fogni. A Wienerberger munkatársai a WLTR magyarországi bemutatóján elmondták: az úgynevezett Porotherm Robot Ready falazóelemek gyártása nem kerül többe, mint a hagyományos Porotherm tégláké, és minden tekintetben ugyanazokat a tulajdonságokat biztosítják, mint a nem robotoknak készült téglák, a hőszigetelés, az akusztika, a teherbírás vagy a tűzállóság tekintetében is.

A robothoz egy operátor is jár, aki ért a gépezet kezeléséhez, és felügyeli a munkálatokat, de a WLTR egyébként egyedül, autonóm üzemmódban dolgozik a falak felhúzásán. Mivel a robotizált kőműves használata bérlési rendszeren keresztül működik, ezért a képzett operátorokat a Wienerberger küldi a robotot alkalmazó ügyfeleknek, de a jövőbeni cél, hogy egy kezelő egy-kettőnél több robotot is tudjon egyszerre működtetni, vagyis a robotok kezelése minél egyszerűbb és akadálymentesebb legyen.

Hogyan falaz?

A falazórobot, miután egy mellé készített téglahalomból kiveszi a megfelelő darabot, megnedvesíti, Dryfix ragasztóval csíkokat húz rá, majd a helyére teszi, és ezt a műveletet folytatja addig, amíg csak szükséges az előre megadott falazási tervek alapján. A bemutatón nem egy fix falat húzott fel a WLTR, így a nedvesítést csak a mozdulataival imitálta, és ragasztóanyagot sem alkalmazott, de élesben teljes értékű, használható falak felépítésére képes.

Csehországban a robotot már évekkel ezelőtt munkába állította a Green Build, a Wienerberger leányvállalata, több mint tíz helyszínen, és évente 100 ezer négyzetméter falat készítenek el a segítségükkel. A robotok egyébként ennél még többre is képesek lehetnének: egy gép kapacitása óránként átlagosan 7,5 m2, maximálisan 10 négyzetméter fal összeállítása, de a teljesítményét meghatározza a téglák mennyisége és más faktorok is. A cég tavaly elkezdte Ausztriában is alkalmazni az egyik WLTR-t, ami egy hat nap alatt 300 négyzetméternyi falat épített meg egy készülő raktárközpontban.

A robot számára az ehhez hasonló feladat a legideálisabb terep,

mivel egyelőre csak az egyenes, egyszerű kialakítású falak elkészítésére alkalmas, a bonyolultabb szerkezetek megépítése továbbra is az emberekre hárul. A gépet azonban folyamatosan fejlesztik, és az éles bevetések közben gyűjtött adatok, valamint visszajelzések alapján meghatározzák, milyen új képességekre lesz szüksége a jövőben, így a következő generációs változatai még ügyesebb kőművesek lehetnek majd.

Brigádok helyett robotok, lehet, hogy Magyarországon is

A robotot a Wienerberger a munkaerőhiány megoldása mellett a költségek csökkentésére, és a fenntartható építészet elősegítésére is szánja: a célok eléréséhez hozzájárul a gép költséghatékony működése, mivel precízen és kevesebb hulladék termelésével tud dolgozni. Az energiafelhasználással kapcsolatban Potos elmondta: egy WLTR áramigénye 3x400V AC 32A, átlagos fogyasztása 1,5 kW. A munkába állítás költségeit azonban emelheti, hogy a robotot egy operátornak kell ellenőriznie, valamint egy kisegítőt is biztosít mellé a cég, aki a szolgáltatás megfelelő működését támogatja. A Green Build az elkövetkező években 500 robot gyártását és szolgálatba helyezését vette tervbe, amelyek több országban is dolgozhatnak az építkezéseken, köztük Magyarországon is, ahol még egyelőre még keresik a pilot projektekre jelentkezőket.

(Fotó: Bobák Zsófia/Rakéta.hu)