A The New York Times számolt be róla, hogy az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének kutatói sikeresen tesztelték rézuszmajmokon az újfajta módszerrel kifejlesztett védőoltást, a beoltott majmok közül pedig egy sem betegedett meg. Bár ehhez hasonló, biztató eredményt korábban már egy kínai labornak is sikerült felmutatnia, a Jenner Intézet komoly lépéselőnyben van más laboratóriumokkal szemben, ugyanis egy hasonló célból kifejlesztett vakcinával korábban már sikeresen elvégezték a laboratóriumi teszteket, így ha megkapják az engedélyt, a jövő hónapban már hatezer fő bevonásával folytathatják a kísérleteket.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet laboratóriumában elvégzett kísérletben hat rézuszmakákót oltottak be a kísérleti szérummal, akiket aztán nagy mennyiségű kórokozónak tettek ki. A koronavírus a laboratóriumban található összes többi majmot megfertőzte, a beoltott majmok azonban 28 nap elmúltával is egészségesek voltak. Vincent Munster, a kísérlet vezetője elmondta, hogy a választásuk azért esett a rézuszmajomra, mert biológiailag ez hasonlít leginkább az emberre, genetikai állománya 93,5%-ban megegyezik az emberével. A kutató azt is hozzátette, hogy a munkatársai egyelőre még elemzik az eredményeket, így azokat csak később fogják megjelentetni egy szakmai folyóiratban.

Az intézet újszerű megközelítést használt a vakcina kifejlesztésére. A hagyományos oltóanyagok a vírus legyengített verzióját tartalmazzák, a Jenner Intézet kutatói viszont ehelyett egy csimpánzokban megtalálható vírust alakítottak át genetikailag. Az emberre veszélytelen vírus így a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint a SARS-COV-2, kiváltva a védekezéshez szükséges immunreakciót. Az intézet egyik munkatársa, Sarah Gilbert professzor korábban egy másik hasonló vírus, a MERS elleni oltóanyag fejlesztéséhez használta ezt a módszert, és mivel az az oltás az embereken végzett klinikai teszteken biztonságosnak bizonyult, így az intézet most a kis létszámú teszteket átugorva rögtön több ezer résztvevő bevonásával láthat hozzá az oltóanyag fejlesztésének következő fázisához.

Ez persze csak akkor igaz, ha megkapják az engedélyt a hatóságoktól is, amire a jelenlegi helyzetben igen jó esély van. Az intézet igazgatója, Adrian Hill professzor szerint erre nem csak azért van égető szükség, hogy minél előbb legyen oltóanyag, hanem mert a megelőző intézkedések egyik velejárójaként elképzelhető, hogy Nagy-Britanniában annyira lecsökken az új megbetegedések száma, hogy az oltást nem fogják tudni embereken tesztelni. "Mi vagyunk az egyetlenek, akik azt szeretnék, hogy az új fertőzések száma néhány hétig még ne csökkenjen" - jegyezte meg leplezetlen őszinteséggel a professzor, aki el is magyarázta, hogy miért van erre szükségük: ha a társadalmi távolságtartás és egyéb intézkedések eléggé lelassítják a járvány terjedését, akkor elképzelhető, hogy a placebo gyógyszert kapó kontrollcsoport tagjai között nem lesz magasabb a megbetegedések aránya, mint azoknál, akiket a valódi oltóanyaggal oltottak be, így pedig nem fogják tudni igazolni az oltás hatékonyságát.

Az intézetnek ugyanakkor erre a lehetőségre is van forgatókönyve, Hill szerint ha Nagy-Britanniában sikerül megállítani a járványt, akkor olyan helyen folytatják a kísérleteiket (például Afrikában vagy az Egyesült Államokban), ahol még nem sikerült ellaposítani a görbét. A kutatók ezzel együtt nagyon bizakodóak, ugyanis ha megkapják a különleges engedélyt a klinikai tesztek folytatására, és a szer embereknél is hatékonynak bizonyul, akkor szerintük az első néhány millió védőoltás már szeptemberre rendelkezésre állhat.

Ez már önmagában is kisebb fajta csoda lenne, hiszen a Jenner Intézet honlapja szerint a védőoltás kifejlesztéséhez mindössze január 10-én kezdtek hozzá, márpedig az oltóanyagok fejlesztése ennél általában sokkal hosszabb időbe, akár évekbe is telhet.

(Borítókép: Pexels)