Rezonáns pályák

A felfedezés különlegességét az adja, hogy a hat bolygóból öt, a csillagukhoz legközelebbi kivételével, úgynevezett orbitális rezonanciában kering. 

A bolygók keringési rezonanciája a 18:9:6:4:3 arányban oszlik meg, ami azt jelenti, hogy mialatt a leggyorsabb bolygó 18-szor kerüli meg csillagát, a következő 9-szer, és így tovább, és a planéták együttállásai rendszeresen ismétlődnek.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által közzétett videóban audifikált animációval érzékeltetik a harmonikus együtt-keringést. 

Adrien Leleu csillagász és csapata először két bolygót fedeztek fel, majd az ESA új eszközeivel meglett a többi is. Az új  bolygók központi csillagjukhoz közeli, nem lakható zónában keringenek, és az is valószínű, hogy további, távolabbi pályákon keringő bolygók is tartoznak még a rendszerhez.

Házunk tája

Ma mindössze öt olyan csillagrendszert ismerünk, ahol négyes vagy ötös rezonanciában keringenek a bolygók. A harmonikus állapot főképp a fiatalabb csillagrendszerekben figyelhető meg, és mai tudásunk szerint illékony állapot, kifejezetten ritka. 

Érdekesség, hogy ugyanakkor a saját Naprendszerünkben is akad erre példa. A Jupiter körül kering ilyeténképpen három holdja, az Io, az Europa és Ganümédész. A három hold közül az Io kering a legközelebbi pályán, és minden négy keringésre, melyet a Jupiter körül befejez, az Europa kettőt, Ganümédész pedig egyet végez. Ez a 4:2:1 mintát hozza létre.

A TOI-178 rendszer rezonáns pályái bonyolultabbak, a kutatók szerint ez az egyik leghosszabb rezonáns bolygólánc, melyet eddig bolygórendszerben találtak. A rezonancia láncolat azért is érdekes kutatási terület, mert információval szolgálhat arról, hogy egy bolygórendszer hogyan alakult és fejlődött, milyen volt a múltban.

Rendszerszintű anomáliák

“A TOI-178 rendszerben a bolygók összetétele is rendhagyó. Míg a nagyobb sűrűségű, sziklás bolygók általában a központi csillaghoz közelebb, a gázbolygók viszont távolabb keringenek. Itt csak a két legbelül keringő bolygó anyaga szilárd, a harmadik bolygó alacsony-, a negyedik és az ötödik ismét csak sűrűbb, és a hatodik újra felhőszerű” - magyarázza Leleu.

A rendszert különlegessége miatt további megfigyeléseknek vetik alá, főképp az ESO új, következő generációs „Extrém Nagy Teleszkópja” segítségével. A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics folyóiratban publikálták.

(Forrás: CNN Kép: Unsplash, Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Emberlakta űrállomást küldenének a Ceres törpebolygó pályájára Finn kutatók vetették fel annak lehetőségét, hogy érdemes lenne állandó emberi élőhelyet kialakítani a Ceres törpebolygó körüli pályán. A Ceres egy olyan törpebolygó, ami az aszteroidaövben, a Mars és a Jupiter között található.

A tudósok jégrobotot küldhetnek egy idegen bolygóra Pennsylvania Egyetemének tudósai jégből készült robotokkal kísérleteznek. A jégrobotok egy idegen bolygóra érkezve a helyi erőforrásokat felhasználva kijavíthatnák önmagukat, ha meghibásodnának.

Új exobolygó-kutató kamerákat kap a NASA következő űrtávcsöve 2025-ben az ABB és a Nüvü Camēras technológiájával indulhat majd a világűrbe a Nancy Grace Roman, a NASA jövőbeli űrtávcsöve, mellyel főképp a Naprendszeren kívüli bolygókat szeretnék lefényképezni.