Kétféle ember létezik: az egyik nekiesik a karácsonyi ajándéknak, és rúgja, tépi, harapja, ahol csak éri, míg a másik akkurátusan, lassan bontja ki ügyelve a csomagolás épségére is. Ez utóbbiak táborát gyarapítja az Európai Űrügynökség, akik a precizitást a kibontás terén talán sosem látott végletekig vitték. Természetesen erre a precizitásra ebben az esetben szükség is van, hiszen az ESA ritka tettet, az Európai Űrügynökség szempontjából egyedülállót tervez végrehajtani: kibontanak egy ötvenéves Holdmintát – írja a sajtóközlemény.

A mintát még 1972-ben gyűjtötte be Gene Cernan űrhajós a Taurus-Littrow-völgyben egy földcsuszamlás után maradt lerakódásból. Cernan a mintát egy 70 cm hosszú hengerbe zárta, amit aztán a Földön egy újabb vákuumkamrába zártak – ahol egészen mostanáig várta a sorsát. A türelmetlenek talán nem értik, hogy mi ez a sok szöszölés, pedig az elmúlt évtizedek csak a képlet egyik felét adják. A másik a borzasztó aprólékos felékszülés a minta megbolygatására. Az ESA a minta kinyitásához 16 hónap alatt, nemzetközi összefogásban kifejlesztett csak erre a célra egy speciális eszközt, amit a kutatók csak Apollo-konzervnyitóként emlegetnek. A fejlesztésre jellemző, hogy ebben 6 különböző tudóscsapat dolgozott együtt, míg az eszköz komplexitása abból látszik, hogy az ezt használó szakembereket erre külön ki kellett képezni.

A nagy óvatosságra és rengeteg előkészületre azonban szükség van: a csapat célja ugyanis, hogy megvizsgálhassák azokat az illékony, a Holdról származó gázokat is, amelyek a mintában esetleg találhatóak. Mindez egyébként egy nagyobb, az Apollo mintáit vizsgáló program, az Apollo Next-Generation Sample Analysis (ANGSA) része – melynek keretében immár tehát először az ESA is hozzájárul az értékes minták vizsgálatához. A kutatók szerint az Apollo óta eltelt tudományos előrelépések lehetővé teszik, hogy a minták felhasználásával új felfedezések szülessenek a Holddal kapcsolatban.

A „konzervnyitó” jelentősége azonban ezen is túlmutat – bár tényleg arra hozták létre, hogy lyukat üssön a mostani mintába, és „elkapja” a Holdról származó gázokat, de ezek tanulmányozása által jobb mintavevő eszközök fejleszthetőek mind a Holdra, mind pedig akár a Marsra is. Sőt a nemzetközi összefogás a mostaninál jobb tárolók kifejlesztését, illetve protokollok kidolgozását is lehetővé tehetik, ami különösen a Hold sarkairól származó, vízben gazdag minták esetén lehet kritikusan fontos – és ugyanígy természetesen a hasonló marsi minták esetén is. A sikeresen begyűjtött gázmintákat ezután a világ több laborja is analizálni fogja, és ezek közt európai laborok is akadnak majd.

(Fotó: Gene Cernan asztronauta a Holdon/ESA)