Az olaszországi Eurac Research kutatóintézet mikrobiológusai legújabb projektjükben szó szerint „megkapargatták” a felszínt, ugyanis bőr- és szövetmintákat, valamint a múmiáról leolvadó vizet vizsgáltak meg, hogy feltérképezzék Ötzi személyes mikroorganizmus-közösségét.

A mikrobiom egyes részei igazi evolúciós időutazást jelentenek: olyan bélrendszeri baktériumokat találtak benne, amelyek a modern, agyonindusztrializált társadalmak emberéből már szinte teljesen kivesztek, de más ősi leleteknél is kimutathatók. A valódi sci-fibe illő fordulatot azonban nem a baktériumok, hanem a jégkedvelő élesztőgombák hozták.

Nem lehet vitatkozni a növekvő kolóniával

A kutatók a 2019-ben gyűjtött mintákból négy speciális, fagykedvelő élesztőgomba-nemzetséget (Phenoliferia, Glaciozyma, Goffeauzyma és Mrakia) azonosítottak. Amikor ezeket bevitték a laboratórium védett, meleg környezetébe, valami egészen elképesztő történt: az 5300 éve tetszhalott sejtek ébredezni kezdtek, és osztódásnak indultak.

„Konkrétan élő kolóniákat tenyésztettünk ki az Ötzi testéből vett mintákból. Egy növekvő gombateleppel pedig nem lehet vitatkozni, az bizony él” – nyilatkozta Mohamed Sarhan, a kutatás vezető mikrobiológusa.

A csapatot ráadásul egy másik részlet is teljesen sokkolta: az egyik ilyen túlélő, aktív élesztőgombát egyenesen a jégember gyomrából halászták ki.

Nem úgy nézett ki Ötzi, az 5300 éves Jégember, ahogy eddig hittük Ötzi nem egy világos bőrű, kék szemű férfi volt: a haja, és a bőre is sötét árnyalatú volt, illetve nagy a valószínűsége annak is, hogy még életében elvesztette a haja egy részét, vagy teljesen megkopaszodott.

Hogy biztosak legyenek benne, nem pusztán külső, modern szennyeződésről vagy valami szerencsés, passzív tartósításról van szó, a kutatók összehasonlították a 2019-es minták genetikai állományát a 2010-es adatokkal. Az ősi DNS-re jellemző, hogy az évezredek során töredezetté, roncsolttá válik. Az új mintákban található gomba DNS-e viszont meglepően hosszú, ép szálakból állt, és lényegesen kevesebb sérülést mutatott, mint kilenc évvel korábban. Ez a mintázat egyetlen dolgot jelenthet: a sejtek nem csak vegetálnak, hanem aktívan újraszintetizálják a DNS-üket, vagyis osztódnak.

Burjánzás a fagyasztóban

A felfedezés legnagyobb tanulsága nem az, hogy mit tudnak ezek a gombák a laborban, hanem az, hogy mit művelnek jelenleg is a múzeumban. Ötzit egy szigorúan ellenőrzött, -6 Celsius-fokos, közel százszázalékos páratartalmú kamrában őrzik. A szakemberek eddig úgy gondolták, hogy ez a környezet biológiailag teljesen inaktív (inert). Nos, tévedtek.

A mérések szerint a Glaciozyma nevű élesztőgomba a 2010-es elenyésző jelenléte után 2019-re szinte teljesen letarolta és dominálta a múmia gombaközösségét. A fagypont alatti luxuskörnyezetben a gombák köszönték szépen, remekül elvoltak és szaporodtak.

„A Glaciozyma arányának ilyen drámai növekedése 2010 és 2019 között önmagában a replikáció bizonyítéka, a szunnyadó vagy elhalt sejtek ugyanis nem szaporodnak” – magyarázta Sarhan.

A kutatók szerint Ötzi esete nem egyedi akció, csupán ő a világ legjobban megfigyelt múmiája. Ez a felfedezés annak a bizonyítéka, hogy a szibériai permafrostból, az alaszkai jégmezőkről vagy a dél-amerikai magaslati gleccserekből előkerülő ősi maradványokra nem fagyott, statikus pillanatképekként kell tekintenünk. Sokkal inkább dinamikus, lassan változó biológiai rendszerek, amelyekben a saját, fagyos ritmusuk szerint ugyan, de az évezredes mikrobák a mai napig élik a világukat.

(Forrás: IFL Science, fotó: The preservation of Ötzi the Iceman at the South Tyrol Museum of Archaeology (c) South Tyrol Museum of Archaeology / EURAC / Marion Lafogler)

Ez is érdekelhet:

Még nem volt Duna, csak őselefántok: 2,5 millió éves ritka leletet találtak a Normafánál A Normafa Park munkatársai olyan pleisztocén kori édesvízi mészkőleletekre bukkantak, amelyek egy több mint két és fél millió évvel ezelőtti, radikálisan más arculatú Kárpát-medencei ökoszisztéma mikrovilágát őrizték meg.

Már nemcsak kellemetlen, de veszélyes is: Meddig lesz még lakható nyaranta Budapest? A belső kerületek éjszakai hőszigetei és a trópusi hőség már nem a távoli jövő sci-fije, hanem a mindennapi egészségünket veszélyeztető valóság.

Valami megmozdult Afrika alatt: elindult a folyamat, ami átrajzolja a Föld térképét Több száz millió évvel ezelőtt a világunk képe drasztikusan különbözött a maitól. A kontinensek egyetlen hatalmas szuperkontinenst, a Pangeát alkották, amely később darabokra tört, a szárazföldek pedig távolodni kezdtek egymástól a mélyben zajló tektonikai folyamatok hatására. Bár a mindennapokban nem érezzük, ez a folyamat ma is tart, és a szakértők most úgy vélik, bizonyítékot találtak egy új tektonikai határvonal kialakulására Afrika alatt.