Az amerikai Virginia Tech kutatóinak sikerült olyan gombafehérjéket azonosítani, amelyek speciális módon képesek a víz fagyását elindítani, a technika pedig nem csak biológiai szempontból jelent izgalmas felfedezést, hanem segít jobban megérteni a felhők és a csapadék kialakulását, és új technológiai alkalmazásokhoz is vezethet - elsősorban a felhőmagvasítás területén.
A tudósok régóta tudják, hogy a gombák egyes fajai képesek arra, hogy elindítsák a jégkristályosodás folyamatát az úgynevezett nukleáció által, de sokáig kellett várni rá, hogy a megfelelő eszközökkel az is kideríthető legyen, pontosan melyik gén kódolja az ehhez szükséges fehérjét a gombákban. A Virginia Tech munkatársai most a Mortierellacae gombacsalád tagjaiban mutatták ki ezt a speciális gént, és arra is rájöttek, hogy az élőlény az evolúció során folyamatosan tökéletesítette a gén működését állandó változtatásokkal - pedig a gén eredetileg nem is hozzá tartozott, hanem egy baktériumfajtól szerezte be horizontális géntranszfer révén.
A gombák proteinje, ami a víz jéggé alakulását elő tudja idézni, az emberek számára egy szempontból lehet igazán nagy jelentőségű: az elképzelések szerint a felhőmagvasítás terén lehetne alkalmazni, vagyis lényegében az időjárás befolyásolását lehetne megoldani a használatával. A felhőmagvasítás (esőfakasztás) technológiáját régóta ismerik, és bizonyos esetekben alkalmazzák is az emberek, de a gombafehérjék sokkal fenntarthatóbb, környezetbarátabb alternatívát nyújthatnak, mint a hagyományos módszerek.
“A felhőmagvasításnak nevezett folyamat során olyan, jégnukleátoroknak nevezett részecskéket juttatnak a felhőkbe, amelyek képesek a felhőkben lévő víz jégkristályokká való alakulását kiváltani.
A jégkristályok ezután egyre nagyobbra nőnek, mivel egyre több vízmolekula tapad hozzájuk. Egyfajta hógolyó-hatásként a jégkristályok növekednek, nehezebbé válnak, majd a föld felé kezdenek hullani; miközben áthaladnak a légkörön, megolvadnak, és esővé alakulnak.” - írja a Virginia Tech - “A jégképződés kiváltására hagyományosan ezüst-jodidot használnak, amely erősen mérgező. A kutatók szerint azonban egy gombából származó fehérjemolekula jobb alternatívát jelenthet.”
A kutatók reménye szerint ha sikerül kitalálni a módját, hogyan tudják a gombafehérjét olcsón, nagy mennyiségben kitermelni, a felhőmagvasítás új kora következhet, amiben az időjárás befolyásolása még könnyebbé válik, de a proteint ezenfelül más célokra is használhatják: az élelmiszerek fagyasztása és a krioprezerváció terén is hatékony hozzávalót jelenthet majd a jövőben.
(Fotó: Boris Vinatzer, Borítókép: MAI-Image-1, a kép csak illusztráció)