A tudósok szerint ez rendkívül hasznos lehet a jövőbeli holdi telepesek számára, mind a légzéshez, mind a rakétaüzem helyi megvalósításához. Most egy olyan rendszeren dolgoznak, amely képes belélegezhető oxigént kinyerni a szimulált holdpor-mintából.
Az oxigénüzem prototípusát a Hollandiában található Noordwijkben, az ESTEC Európai Űrkutatási és Technológiai Központ Anyagok és Elektromos Alkatrészek Laboratóriumában állították fel. Az oxigén kinyerésére a prototípus-rendszer az olvadt só-elektrolízisnek nevezett módszert alkalmazza, amely magában foglalja a holdpor, más néven regolit, és olvadt kalcium-klorid-só elhelyezését egy fémkosárban, amely elektrolitként szolgál 950 ° Celsius fokra melegítve. Ezen a hőmérsékleten a regolit szilárd marad.
Áram átvezetése révén a háromszázezer/harmincezer litér az oxigént kivonják a regolitból, és az a són átvándorolva, összegyűlik az anódon. A folyamat további előnye, hogy a regolitot felhasználható fémötvözetekké alakítja. Az eljárást az Egyesült Királyságbeli Metalysis vállalat fejlesztette ki, ahol az oxigén csupán az eljárás nem kívánt mellékterméke, és széndioxid valamint szén-monoxid formájában kibocsátják. Így a tudósoknak át kellett tervezniük a rendszert, hogy megőrizhessék és megmérhessék a mintákból kivont oxigént. A rendszer a jelenlegi állapotában egy kivezető-csőbe légteleníti az oxigént, de a jövőbeli verziók ezt az oxigént elfogják és tárolják majd.
Az ESA kutatója, Alexandre Meurisse elmondta: „A gyártási folyamat különféle fémek kusza halmazát hagyja maga után. Újabb hasznos kutatási vonal, hogy megvizsgáljuk, melyek a leghasznosabb ötvözetek, amelyek előállíthatók belőlük, és milyen alkalmazási területeik lehetnek.”
A tudósok most egy „kísérleti üzem” tervezésére összpontosítanak, amely fenntarthatóan működhet majd a Holdon. Tommaso Ghidini, az ESA Szerkezetek-, Mechanizmusok- és Anyag-osztályának vezetője hozzátette:
„Az ESA és a NASA legénységgel indulnak vissza a Holdra, és szándékuk ezúttal ott is maradni. Ennek megfelelően a műszaki megközelítést átállítjuk a holdi erőforrások in situ (helyben történő) szisztematikus felhasználására."
"Az Emberi- és Robotika-Kutatási Igazgatóság, az európai ipar és a tudományos élet szereplőivel dolgozunk együtt annak érdekében, hogy olyan magas szintű tudományos megközelítést és kulcsfontosságú alaptechnológiákat biztosítsunk a Holdon és talán egy napon a Marson való tartós emberi jelenlét érdekében mint ez is.”
Kéremkapcsojjaki.
(Forrás: TechExplorist Képek: Beth Lomax / Glasgowi Egyetem)