Közel húsz évvel azután, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megfosztotta bolygóstátuszától a Plútót, ismét fellángolhat a vita a Naprendszer egyik legismertebb égitestének besorolásáról.

A NASA jelenlegi vezetője, Jared Isaacman ugyanis nyilvánosan kijelentette: támogatja, hogy a Plútó visszakapja korábbi státuszát.

A Plútót 2006-ban minősítette át az IAU törpebolygóvá. A döntés világszerte nagy visszhangot váltott ki, nemcsak tudományos körökben, hanem a nagyközönség körében is. Sokan úgy érezték, hogy a Naprendszer „kilencedik bolygóját” igazságtalanul fosztották meg korábbi rangjától.

Az IAU akkor három feltételt határozott meg ahhoz, hogy egy égitest bolygónak számítson:

• a Nap körül kell keringenie,
• elegendő tömeggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy gömb alakú legyen,
• valamint gravitációs hatásával „meg kell tisztítania” pályáját a környező törmeléktől.

A Plútó az utolsó kritériumnak nem felelt meg, mivel a Kuiper-övben számos más törpebolygóval és kisebb objektummal osztozik a térségen. A döntés bírálói ugyanakkor régóta arra hívják fel a figyelmet, hogy más bolygók, például a Föld vagy a Jupiter pályáján is találhatók aszteroidák és kisebb égitestek. Szerintük ezért következetlen volt kizárólag a Plútót kizárni a bolygók közül.

A vita különösen az Egyesült Államokban maradt érzelmileg is erős, hiszen a Plútót egy amerikai csillagász, Clyde Tombaugh fedezte fel 1930-ban az arizonai Lowell Obszervatórium felvételei alapján – a mai napig ez az egyetlen bolygó, amelyet amerikai kutató azonosított.

Még egyetlen év sem telt el a Plútón azóta, hogy 1930-ban felfedezték A bolygóból törpebolygóvá lett Plútó története legalább annyira izgalmas, mint amilyen hosszú a keringési ideje.

Jared Isaacman az amerikai Szenátus egy bizottsága előtt beszélt a kérdésről, miközben a Fehér Ház 2027-es NASA-költségvetési javaslatáról tartott meghallgatáson vett részt. A meghallgatás végén Jerry Moran kansasi republikánus szenátor kérdezte meg véleményét a Plútóról, utalva arra, hogy Clyde Tombaugh Kansas államból származott.

„Szenátor úr, én határozottan azok táborába tartozom, akik szerint ismét bolygóvá kellene tenni a Plútót. Jelenleg több tanulmányon dolgozunk egy olyan állásponttal kapcsolatban, amelyet szeretnénk a tudományos közösség elé vinni, hogy újra megvizsgálják ezt a kérdést, és biztosítsák, hogy Clyde Tombaugh megkapja azt az elismerést, amelyet egyszer már megkapott, és amelyet jogosan ismét megérdemel.”

A NASA ugyanakkor nem dönthet önállóan a Plútó státuszáról. Az égitestek hivatalos besorolásáról továbbra is a Nemzetközi Csillagászati Unió határoz, amely világszerte a hivatásos csillagászok legfontosabb szakmai szervezetének számít.

A Plútó körüli tudományos érdeklődés különösen 2015-ben erősödött fel újra, amikor a NASA New Horizons űrszondája elkészítette az első közeli felvételeket az égitest felszínéről. A képek meglepően összetett világot mutattak: hatalmas hegyvonulatokat, nitrogénjégből álló gleccsereket és számos különleges felszíni képződményt fedeztek fel rajta. Ezek közül az egyik legismertebb a szív alakú régió lett, amely a Tombaugh Regio nevet kapta.

Háromezer méteres jéghegyek a világűr peremén: lenyűgöző felvételek a Plútóról A NASA New Horizons űrszondája által készített nagy felbontású felvételek feltárják a Plútó geológiailag aktív arcát, ahol a csontig hatoló hidegben acélkeménységű vízjégből épült, többezer méter magas hegyláncok tornyosulnak a nitrogénjég borította síkságok fölé.

Bár a New Horizons küldetése jelentősen átformálta a Plútóról alkotott tudományos képet, ez önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy az égitest visszakapja bolygóstátuszát.Most azonban, hogy a NASA vezetője is nyíltan támogatja az ügyet, ismét reflektorfénybe kerülhet a csaknem két évtizede húzódó vita.

(Forrás: Space.com, fotó: NASA/JHUAPL/SwRI)

Ez is érdekelhet:

Merész húzással mentheti meg a NASA az emberiség legtávolabbi űreszközét A NASA egy kritikus fontosságú rendszermódosításra készül az emberiség legtávolabb járó űreszközének számító Voyager–1-en, amelynek célja az élettartam meghosszabbítása a fogytán lévő nukleáris energia mellett.

Nem lehetne elsüllyedni a Napban: Meglepő helyen állna meg a zuhanásunk, ha nem párolognánk el azonnal a közelében Bár a Napot gigantikus gázgömbként képzeljük el, a sűrűségi viszonyok miatt egy hipotetikus merülés során nem zuhannánk a végtelenségig, a fizika törvényei ugyanis egy pontosan meghatározható ponton megállítanák a süllyedést, ha valami csoda folytán nem párolognánk el a központi csillagunk közelében.

Megfejtették a Hold 60 éves rejtélyét: kiderült, mi korbácsol különös mágneses lökéshullámokat az égitest felett Hat évtized után végre pontot tettek a kutatók az egyik legizgalmasabb űrkutatási rejtély végére. Kiderült, mi okozza azokat a különös mágneses lökéshullámoka a Hold felett. Az új felfedezés nemcsak a múlt kérdéseire válaszol, de alapjaiban változtathatja meg azt is, amit az égitest és a napszél kölcsönhatásáról eddig gondoltunk.