A SpaceX hamarosan ismét történelmet írhat a Polaris Dawn küldetéssel – mivel ennek során kísérlik meg az első civil űrsétát. Az űrhajó legfeljebb öt napig marad pályán, az űrsétát a harmadik napra tervezik. A látszólag talán egyszerű vállalás mögött azonban számtalan kockázat húzódik.

Július 31-én kerülhet sor a történelmi űrmisszióra A SpaceX bejelentette a pontos dátumot, amikor elstartolhat a Polaris Dawn.

A legnagyobb veszélyt az okozza, hogy a négyfős legénységet szállító Crew Dragon űrhajón nincsen légzsilip. Hagyományosan az űrsétákat, vagyis a járművön kívüli tevékenységeket (EVA-kat) az űrhajósok egy légzsilip segítségével végzik, amely biztonságos kilépést biztosít az űrhajóból. Ilyenkor az űrhajósok szkafandert öltenek, majd egy lezárt térben, ahonnan eltávolítják a levegőt, kilépnek az űrbe, miközben az űrhajó többi része nyomás alatt marad, így biztonságban van. A Polaris Dawn küldetés során azonban a teljes űrhajót nyomásmentesítik az űrséta idejére, ami azt jelenti, hogy a legénység minden tagjának – még azoknak is, akik odabent maradnak – speciális EVA-szkafander kell viselniük a védelem érdekében.

Ez a módszer kifejezetten az űrkorszak hajnalát idézi, amikor a NASA Gemini és Apollo küldetései hasonló módszerekre épültek – ez azonban már akkor is komoly kockázattal járt, hiszen a legénység biztonsága teljes mértékben a szkafanderek megbízhatóságán állt vagy bukott.

Mint Jared Isaacman, a küldetés parancsnoka és a SpaceX Polaris programjának vezetője fogalmazott:

“El kell hagynod az űrhajó minden védelmét… ezután a szkafandered lesz az űrhajód.”

Azonban mint azt a New Scientist kapcsolódó cikke kifejti, még ezeket is övezik aggályok: habár szigorú teszteken estek át, ezek az öltözékek még most lettek kifejlesztve, vagyis sosem bizonyítottak a tényleges űrviszonyok között.

Sikeres teszten van túl a SpaceX űrsétákhoz kifejlesztett szkafandere A várhatóan július végén induló Polaris Down misszió nem csak azért lesz különleges, mert ez lesz az első alkalom, hogy kereskedelmi küldetés ketetében asztronauták űrsétát tesznek, hanem azért is, mert itt vetik be először élesben a SpaceX erre a célra kifejlesztett űrruháját.

Ha a fentiek nem lennének elegek, tegyük hozzá azt is, hogy a legénység a küldetés során messzebbre távolodik a Földtől, mint bárki az Apollo-program 1972-es befejezése óta, így nagyobb sugárzási és mikrometeorit veszélynek is lesznek kitéve.

A fentieket ellensúlyozandó, fontos azért kiemelni, hogy bár a legénység civilekből áll, tapasztalt szakemberekből van szó. Maga Isaacman is járt már az űrben, de mellette egy nyugalmazott tesztpilóta, a SpaceX vezető űrhajós-oktatója, valamint a SpaceX egyik vezető űrműveleti mérnöke is a csapat tagja. Vagyis nem az utcáról beesett vidám csapatról beszélünk tehát a civil jelző ellenére sem: mindannyian jelentős tapasztalattal rendelkeznek a küldetésirányítás terén, és két éve intenzív tréningeken vesznek részt.

Laura Forczyk űripari tanácsadó így nyilatkozott a kockázat mértékéről:

“Bár minden EVA kockázatos, nem mondanám, hogy ez különösen veszélyes lenne... annyira jól felkészültek.”

A küldetésre Forczyk szavai ellenére azért komoly figyelem irányul, mert a fentiek miatt lényegében a SpaceX újabb próbatételéről van szó, mely során a cég új EVA-ruháit és a Crew Dragon űrhajót (az űrséta szempontjából) is tesztelik egyaránt. Arról nem beszélve, hogy a polgári űrkutatás határai is kijjebb kerülhetnek.

Arra már nehéz válaszolni, hogy mikor kerül sor a startra. A kilövést eddig ugyanis többször is elhalasztották: az okok között szerepelt a héliumszivárgás, majd a rossz időjárási körülmények is. A SpaceX hivatalos oldalán az a legutóbbi információ, hogy a kedvezőtlen időjárási előrejelzések miatt a SpaceX elhalasztotta a Falcon 9 Polaris Dawn küldetésének augusztus 28-i és 29-i indítási kísérleteit is, és tovább figyelik a kedvezőbb időjárási körülményeket.

(Kép: SpaceX)