Az iskolában gyakran alulteljesítenek a negatív énképű gyerekek. Egy holland kutatásban most azt vizsgálták, felpörgeti-e a teljesítményt, ha az alacsony önértékelésű tanulók bátorító szavakat mondogatnak maguknak. Kiderült, hogy az ily módon önmagukat megszólító gyerekeknél javulást tapasztaltak matematikából, ha a mantra az erőfeszítésre, és nem a képességekre helyezte a hangsúlyt. "A szülőknek, illetve pedagógusoknak gyakran javasolják, hogy feszült helyzetekben, például dolgozatírásnál bátorítsák a gyerekeket saját magukkal kapcsolatos pozitív kijelentések ismételgetésére, de eddig nem tudtuk kideríteni, hogy vajon ez tényleg segít-e nekik."

"Mostanra viszont bebizonyosodott, hogy így van, és ez egy olyan önszabályozási stratégia, amit mi magunk, önállóan is működtethetünk a mindennapokban. " - mondja Sander Thomaes, az Utrecht University pszichológiaprofesszora.

A kutatók kétszáztizenkét, kilenc-tizenhárom éves - negyedikes és hatodikos - középosztálybeli holland gyermeket vizsgáltak (ezért külön fel is hívták a figyelmet, hogy eredményeik életkori és kultúra-beli sajátosságok miatt csak korlátozottan általánosíthatók). Hogy miért pont ezt az életkort vizsgálták?

Mert ilyenkor gyakorivá válik az iskolai feladatokkal kapcsolatos rátermettségről alkotott negatív énkép.

Míg a matematikai tesztre azért esett a kutatók választása, mert az e téren nyújtott teljesítményt veszélyeztetik leginkább a saját kvalitásokra vonatkozó téves hiedelmek. Az alanyok először beszámoltak arról, mit gondolnak saját képességeikről. Pár nappal később tantermeikben egy standard matematika-teszt első felét kellett megoldaniuk, majd három csoportra osztották őket: az egyikben erőfeszítésről (például "Megteszem, amit csak tudok!"), míg a másikban a képességről ("Ebben nagyon jó vagyok", ilyesmi) szóló mondatokat kellett megfogalmazniuk maguknak. A harmadik csoportot pedig nem beszéltették.

Ezt követően megírták a dolgozat második részét: az első csoport teljesítménye észrevehetően javult a többiekhez képest. Az önbiztatás különösen azoknál működött, akik előtte negatív véleménnyel voltak saját rátermettségükről.

A második csoport teljesítménye az előzetes félelmektől függetlenül sem javult.

(Fotó: Pixabay)