A bordásmedúzák egy típusa, a Mnemiopsis leidyi a kutatások szerint egészen egyedi módon oldja meg a számára nagy veszélyt tartogató helyzetekből való szabadulást: egyszerűen visszafejlődik egy korábbi egyedfejlődési állapotába, majd újra kezdi a növekedést, míg ismét el nem éri a felnőttkort. A medúzák egy másik fajtája, a Turritopsis dohrnii, azaz halhatatlan medúza hasonló módszerekkel dolgozik és ezáltal érdemelte ki a halhatatlan jelzőt, de a két faj által alkalmazott technika között lényeges különbséget jelent, hogy a Turritopsis dohrnii visszaalakulás után klónozza magát, míg a Mnemiopsis leidyi esetében pontosan ugyanaz a példány megy végig a teljes metamorfózison.

A különleges attrakciót a Bergeni Egyetem kutatói figyelték meg a medúzák vizsgálata során, aminek célja az élőlények életciklusának közelebbi feltérképezése volt, mivel a törékeny állatokról nem állt rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy egyértelmű legyen, vajon rendelkeznek-e más medúzákhoz hasonló extrém képességekkel. Korábbi kutatások eredményei arra utaltak, hogy bizonyos stresszhelyzetek, például az éhezés, nem okozott náluk visszafiatalodási folyamatot, ezért most más szituációkba helyezték a bordásmedúzákat: egyfelől a jóval hosszabb ideig tartó éheztetés, másrészt a fizikai sérülések hatását mérték fel.

Mint kiderült, mindkét módszer beindította az átalakulást.

A néhány hónapos példányok közül az összesen 65 állatból 13 esetében figyelték meg a teljes visszafejlődést a lárvaállapotba, a többinél részleges visszafejlődés történt. Lárvaállapotban az egyedek nem csak jóval kisebb méretűvé zsugorodtak, hanem a csak arra az egyedfejlődési szakaszra jellemző csápokat növesztettek. Azok a medúzák, amelyek lebeny-eltávolításon estek át, sokkal gyorsabban jutottak el a lárvaállapotba, mint az éhezők és sikeresebben élték túl a megpróbáltatásokat, mint azok, amelyektől megvonták a táplálékot.

Az állatok a vizsgálatok alatt stressz hatására lényegében "szétmállottak" a kutatók leírása szerint, de azok, amelyek lárvává alakultak és csápokat növesztettek, újra életképessé váltak, vadászni kezdtek, zsákmányt ejtettek és táplálkoztak. Később, mikor növekedésnek, illetve fejlődésnek indultak, ivarsejteket alakítottak ki. Ezt a fajta teljes átalakulást eddig csak nagyon kevés fajnál fedezték fel: a Turritopsis dohrnii mellett egy galandféregfaj, a Echinococcus granulosus egyedeinél tapasztaltak a vizsgálatok során ilyen megoldási kísérletet, amikor a felnőttek "újszülötté" fiatalodtak, majd elölről kezdték életüket.

A Mnemiopsis leidyi példányai a kutatók összegzése alapján az első olyan nem-metagenetikus fajt képviselik, amelyek képesek a reprodukcióra alkalmas állapotból fokozatosan egy korábbi, éretlen szakaszba visszalépni.

(Fotó: Oxford Scientific/Getty Images, Joan J. Soto-Angel/Pawel Burkhardt)