A Bitcoin 2009 januári indulása az előző évek, 2007 és 2008 gazdasági válságához köthető: Satoshi Nakamoto újítása a peer-to-peer jellegű blokklánc technológia létrehozásával mintegy a bankok iránti megtépázott bizalomra adott reakció volt. Bár Nakamoto misztikus személye nem ismert és ezért nem lehet sokat tudni arról, hogy pontosan milyen okok motiválták a Bitcoin Fehér Könyvének kiadására, azt sem tudhatjuk, hogy a válság nélkül vajon megjelent volna-e a kriptovaluta, de az azóta eltelt időben kirajzolódott a világ minden táján jellemző tendencia, vagyis hogy azoknál a nemzeteknél, ahol a hagyományos valuták gyengélkednek, sokszor nagy érdeklődés alakul ki a digitális pénzek és kriptopénzek iránt.

Ez valamennyire ellentmondásos helyzetet teremt, hiszen a kriptovalutákkal való kereskedés nem életbiztosítás, az árfolyamingadozások miatt nagy a kockázata annak, hogy valaki sokat veszít az ügylettekkel, mégis sokan bíznak abban, hogy jobban járnak vele, ha a saját kezükbe veszik a pénzügyeik intézését, ahelyett, hogy a bankokra bíznák. A Bitcoin és társai így jelenthetnek egy úgynevezett pénzügyi lufit is, ami hamarosan kipukkan, de ez a piac résztvevőin és a kriptovalutákba beruházókon is múlik.

A vásárlási kedv pedig sok helyen egyre nő, ami köszönhető a technológiai fejlesztéseknek és sokszor a kormányok irányából érkező ösztönzésnek is. Sok helyen (Málta, Szlovénia…) kifejezetten előnyös adózási szabályok érvényesek a kriptopénzekre. A Chainalysis statisztikai cég tavalyi felmérése szerint Kelet-Európában egyelőre nem akkora a kriptovaluták elfogadottága, illetve használata (ez a negyedik legnagyobb piac a tranzakciók számát figyelembe véve), mint a nyugatabbi vagy ázsiai régióban, de a kriptovaluta adaptációban Oroszország és Ukrajna az élen jár. Ez, magyarázatuk szerint, a kormányok, bankok, és vállalatok iránti bizalmatlanság miatt alakul így, valamint alapot ad hozzá az elektronikus fizetések és e-pénzek népszerűsége és a kialakított digitális fizetési infrastruktúra fejlettsége is.

A Statista felmérése szerint a legismertebb kriptók, a Bitcoin, az Ethereum, a Litecoin, a Ripple vagy manapság a Dogcoin iránti érdeklődés a Google keresési statisztikáinak tükrében a Afrikában és Latin-Amerikában a legnagyobb, de az Investing.com pénzügyi elemzése azt mutatta, hogy 2018-ban Venezuela mellett Koszovóból, Litvániából, Fehéroroszországból és Grúziából (Georgiából) érkezett a legtöbb kriptóval kapcsolatos keresési találat.

Úgy tűnik tehát, hogy Európa is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a újfajta pénzek iránt, de Magyarország még nem kimondottan jár az élen a Bitcoin kereskedelemben. Már nálunk is nyíltak kriptopénz átváltására alkalmas ATM-ek és a szomszédos Horvátországban a MOL már bevezette bétateszt jelleggel a kriptovalutás fizetést néhány benzinkútján, ezért nem kizárt, hogy előbb-utóbb nálunk is megjelenik ez a fizetési opció, de a hazai szabályozási, adózási környezet nem túl előnyös a kriptokereskedelem és bányászat szempontjából.

A Raketa.hu olvasóink körében végzett mini-felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók nagyobb része nem érdeklődik a Bitcoin iránt (igaz, azt nem kérdeztük, hogy az Ethereummal vagy Dogcoinnal is hasonló-e a helyzet), 56%-uk válaszolta azt a feltett kérdésre, miszerint Neked van-e már bitcoinod?, hogy nincs és nem is tervezi mostanában a vásárlást. A második legnagyobb csoport, 19% egyelőre nem rendelkezik Bitcoinnal, de tervezi, hogy valamikor a jövőben bevásárol belőle, és olvasóink egynegyede, 24% nyilatkozott úgy, hogy már van Bitcoinja. Közülük 9% mostanában, 15% már korábban megkezdte a Bitcoin vásárlást.

Azt, hogy Magyarországon egyelőre még nem annyira népszerű ez a fajta digitális kereskedési forma, Debreczeni Barnabás, a Shinrai (az első magyar Bitcoin ATM és váltó üzemeltetője) ügyvezető igazgatója is megerősítette még egy 2018-as interjúban, amelyben elmondta, akkor a magyar lakosok közül körülbelül 15 000 embernek volt kriptovalutája, és kevesebb, mint száz volt mindössze azoknak a szolgáltatóknak a száma, amelyek elfogadnak kriptó alapú fizetést.

(Fotó: Pixabay, QuoteInspector.com/Rakéta)

További cikkek a témában:

Kutatás: olvasóink kevesebb mint ötöde tud ténylegesen otthon maradni ezekben a napokban Mindenki nyilván nem tud hetekre bezárkózni a lakásába ezekben az időkben is, de vajon mennyire gyakran mozdulunk ki a kijárási korlátozások idején? Megkérdeztük, megmondtátok.
A Rakéta olvasói elmondták, hogy mivel közlekednek a legszívesebben. Íme az eredmények Úgy tűnik,  a járványhelyzet erősen újraosztotta a lapokat a közlekedésben.
A Rakéta-olvasók negyede elektromos autót szeretne venni az idén! Vajon kik vannak többen, akik elektromos autót akarnak, vagy akik mindhalálig a benzint/dízelt nyomnák?