A Cornell Egyetem csillagászai által összeállított útmutató tehát olyan mint egy szótár: megmutatja, hogy bizonyos színképek milyen anyagokra utalnak, és hogy ezek közül mit érdemes keresni.

Ehhez a gyakorlatban azt kell rögzíteni, ahogy egy ilyen exobolygó sebesen elhalad a rendszer halott csillaga, a fehér törpe előtt. Ezt az eseményt tranzitnak nevezik.

Egy ilyen tranzit megfigyeléséből sok minden kiderül: a tudósok megállapíthatják az adott bolygó légkörének összetételét, amit összevethetnek az útmutató életre utaló „színkép-ujjlenyomataival”.

Magyarán az útmutató arra jó, hogy a tudósok már eleve tudják azt, hogy mit kell keresniük.

A tudósok több atmoszférára és több hőmérsékletre is kidolgozták a színkép-modelleket, ami az életre utaló nyomok amolyan sablonjaként szolgálhat majd. Ilyen nyom lehet egyébként a metán és az ózon együttes jelenléte, de életre utalhat a metán és dinitrogén-oxid kombinációja is.

Amennyiben ilyen jelekre bukkannának majd a jövő űrtávcsövei, akad még egy nagy kérdés a kutatók szerint: az élet az adott planétán vajon túlélte-e a rendszer csillagának az összeomlását. Tehát miután a nap fehér törpévé alakult, beindulhatott-e egy második evolúció.

(Kép: Pixabay, spacetelescope.org)