Rejtélyes jelenséget fotózott a Mars egén a Curiosity

2025 / 02 / 15 / Bobák Zsófia
Rejtélyes jelenséget fotózott a Mars egén a Curiosity
A kutatók egyelőre nem tudják, miért csak egyes területeken alakulnak ki a szürkületi felhők, amelyek időnként színes fényekben pompáznak.

A Curiosity rover több mint 13 éve járja a Mars tájait a Gale-kráter környékén, ahol a bolygó éghajlatát tanulmányozza, mikrobiális élet nyomai után kutat, köveket robbant fel lézerrel és felvételeket készít az érdekes képződményekről. Természetesen a kőzetek elporlasztása sem szórakozás céljából történik, az ilyenkor elpárolgó anyagot a Curiosity ChemCam berendezése elemzésnek veti alá, és az anyag által kibocsátott fény spektrumáról gyűjt adatokat. A rover missziója alatt már többször figyelte meg kameráival azt az érdekes jelenséget, amit először a Pathfindernek sikerült észlelnie 1997-ben:

az úgynevezett szürkületi felhőket, amelyek időnként színjátszó formában jelennek meg a felvételeken.

A színeket a lemenő Nap sugarai hozzák létre, amelyek fényét szétszórják a felhők, de olyan halványak, hogy nappal nem lehet megfigyelni, csak szürkület idején látszanak. A szürkületi felhők színpompás változatait eddig csak a magasabban (60-80 kilométeres magasságban) lévő marsi felhőkben detektálták a kutatók, ahol a felhők már szárazjégből, azaz fagyott szén-dioxidból állnak, az ennél alacsonyabban lévő felhők vízjeget tartalmaznak, és eddig csak “színtelen” változataikat rögzítették a marsjárók kamerái. A Curiosity január 17-én készítette a legújabb felvételt az irizáló felhőkről, és a magasban kialakuló szárazjégesőről, ami fehér pára formájában látszik a videón.

A szürkületi felhőket a Pathfinder első észlelése óta már jól kiismerték a kutatók, és rendszeresen lefotózza őket a Curiosity is, a Mars más tájain tevékenykedő Perseverance azonban még egyetlen egy képet sem tudott róluk készíteni. Ennek oka, hogy a sajátos felhők csak bizonyos helyszínek felett alakulnak ki a bolygón, de azt senki sem tudja biztosan, miért van ez így, és a Jezero-kráter környékén miért nem találtak még egyetlen ilyen típusú felhőt sem. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a szárazjégből álló felhőket a gravitációs hullámok hozzák létre, a légköri szén-dioxid lehűtése révén, de egyelőre ez csak egy teória, ami további megerősítésre vár. A Curiosity addig is folytatja misszióját, ami jelenleg a Rustic Canyon elnevezésű kráter pereme környékén vezeti el, ahol érdekes kőzeteket lézerez és vizsgál meg.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS/SSI)

A Curiosity túlélte eddigi legnehezebb útját a Marson A marsjáró éppen tizenegy éve landolt a Marson és a Jau elnevezésű krátercsoporthoz tartó útján a küldetésének eddigi legnagyobb akadályával szembesült.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Titokzatos köd fújt keresztül a Naprendszeren
Titokzatos köd fújt keresztül a Naprendszeren
A Radcliffe-hullám nemcsak a Földet, hanem az egész Naprendszert is elnyelte.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.