Rejtélyes jelenséget fotózott a Mars egén a Curiosity

2025 / 02 / 15 / Bobák Zsófia
Rejtélyes jelenséget fotózott a Mars egén a Curiosity
A kutatók egyelőre nem tudják, miért csak egyes területeken alakulnak ki a szürkületi felhők, amelyek időnként színes fényekben pompáznak.

A Curiosity rover több mint 13 éve járja a Mars tájait a Gale-kráter környékén, ahol a bolygó éghajlatát tanulmányozza, mikrobiális élet nyomai után kutat, köveket robbant fel lézerrel és felvételeket készít az érdekes képződményekről. Természetesen a kőzetek elporlasztása sem szórakozás céljából történik, az ilyenkor elpárolgó anyagot a Curiosity ChemCam berendezése elemzésnek veti alá, és az anyag által kibocsátott fény spektrumáról gyűjt adatokat. A rover missziója alatt már többször figyelte meg kameráival azt az érdekes jelenséget, amit először a Pathfindernek sikerült észlelnie 1997-ben:

az úgynevezett szürkületi felhőket, amelyek időnként színjátszó formában jelennek meg a felvételeken.

A színeket a lemenő Nap sugarai hozzák létre, amelyek fényét szétszórják a felhők, de olyan halványak, hogy nappal nem lehet megfigyelni, csak szürkület idején látszanak. A szürkületi felhők színpompás változatait eddig csak a magasabban (60-80 kilométeres magasságban) lévő marsi felhőkben detektálták a kutatók, ahol a felhők már szárazjégből, azaz fagyott szén-dioxidból állnak, az ennél alacsonyabban lévő felhők vízjeget tartalmaznak, és eddig csak “színtelen” változataikat rögzítették a marsjárók kamerái. A Curiosity január 17-én készítette a legújabb felvételt az irizáló felhőkről, és a magasban kialakuló szárazjégesőről, ami fehér pára formájában látszik a videón.

A szürkületi felhőket a Pathfinder első észlelése óta már jól kiismerték a kutatók, és rendszeresen lefotózza őket a Curiosity is, a Mars más tájain tevékenykedő Perseverance azonban még egyetlen egy képet sem tudott róluk készíteni. Ennek oka, hogy a sajátos felhők csak bizonyos helyszínek felett alakulnak ki a bolygón, de azt senki sem tudja biztosan, miért van ez így, és a Jezero-kráter környékén miért nem találtak még egyetlen ilyen típusú felhőt sem. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a szárazjégből álló felhőket a gravitációs hullámok hozzák létre, a légköri szén-dioxid lehűtése révén, de egyelőre ez csak egy teória, ami további megerősítésre vár. A Curiosity addig is folytatja misszióját, ami jelenleg a Rustic Canyon elnevezésű kráter pereme környékén vezeti el, ahol érdekes kőzeteket lézerez és vizsgál meg.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS/SSI)

A Curiosity túlélte eddigi legnehezebb útját a Marson A marsjáró éppen tizenegy éve landolt a Marson és a Jau elnevezésű krátercsoporthoz tartó útján a küldetésének eddigi legnagyobb akadályával szembesült.


Mesterséges intelligenciával vizsgálják a Föld felszínét
Mesterséges intelligenciával vizsgálják a Föld felszínét
A kritikus infrastruktúra monitorozásában, az épített környezeti folyamatokban, a mezőgazdaságban és a védelmi feladatokban egyaránt hasznosíthatók ezek az adatok.
Ha mindened az utazás, akkor már most vésd be ezeket a napokat magadnak!
Ha mindened az utazás, akkor már most vésd be ezeket a napokat magadnak!
Bár a reggeli jégkaparás még most is benne van a pakliban, ideje elfelejteni a téli letargiát. A kanapé helyett februárban a Hungexpo lesz a bázisod, ahol egyszerre pörög fel a 48. Utazás+ kiállítás és a 34. Budapest Boat Show. Ez nem egy sima unalmas expó: ezekben a napokban, február 19-22-ig eldöntheted, hogy idén egy hajón, egy lakóautóban vagy egy egyiptomi homokos parton akarod-e élni az életet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.