Rejtélyes, pogány kultusz nyomaira bukkantak a régészek – a szálak hazánkig vezetnek

2024 / 01 / 14 / Felkai Ádám
Rejtélyes, pogány kultusz nyomaira bukkantak a régészek – a szálak hazánkig vezetnek
A békaszerű lényt felfaló kígyó motívuma egyre több helyen kerül elő Európában – Magyarországon is ismert volt a szimbólum a kereszténység elterjedése előtt, sőt a kultusz a Kárpát-medencében kiemelt jelentőséggel bírhatott.

A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának régészei egy jellegzetes, Kr. u. 8. századi bronz övcsattot tártak fel Lány u Břeclavi közelében, körülbelül 60 kilométerre délkeletre Brünntől. A díszes csaton egy békaszerű lényt felfaló kígyó látható, ami egy eddig nem ismert pogány kultuszhoz kötődik – írja az egyetem közleménye.

Ez a motívum nem egyszerűen egy ritka lelet, hanem a világteremtés mítoszainak egyik alapvető kozmogonikus motívuma a különböző kultúrákban. A kígyó-béka kapcsolat különösen a termékenységi kultusz gyakorlataival hozható összefüggésbe. A felfedezés azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel Közép-Európa különböző részein, például Németországban, Magyarországon és Csehországban – egymástól tehát több száz kilométerre találtak ilyen azonos motívummal rendelkező műtárgyakat. Ezek a leletek így egy korábban ismeretlen, de kiterjedt pogány kultusz létezésére utalnak, amely a korai középkorban, még a kereszténység elterjedése előtt sokféle népességet kötött össze.

Jiří Macháček, a Masaryk Egyetem Régészeti és Muzeológiai Tanszékének vezetője minderről így nyilatkozott:

"A békát felfaló kígyó motívumával rendelkező öv felfedezését eleinte egyedülállónak tartották. Azonban a közel azonos tárgyak későbbi felfedezése Közép-Európa más részein arra késztetett bennünket, hogy ráébredjünk, hogy egy pogány kultuszt vizsgálunk, amely a kora középkorban különböző régiókat kapcsolt össze."

A lányi műtárgyat a Közép-Európában a Kr. u. 7. és 8. században gyártott avar övszerelvények közé sorolják – ezek a veretek az avarok, a Kárpát-medencében megtelepedett nomád csoport öltözékét díszítették. Később ezt a divatot átvették a szomszédos népek, köztük a szlávok is.

A lányi övszerelvények és hasonló díszek elemzéséhez a kutatók olyan fejlett módszereket alkalmaztak, mint a röntgen-fluoreszcencia analízis (EDXRF), a pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), az ólomizotóp-analízis és a 3D digitális morfometria. Mindezek alapján ezeknek a bronzszerelvényeknek a többségét eredetileg erősen aranyozták, és viaszos öntési módszerrel állították elő. A bronzötvözetben található ólomizotópok kémiai elemzése alapján pedig a szerevényekhez használt réz egy közös forrásból származik: a hazánk és Szlovákia területén található Gömör–Szepesi-érchegységből.

(Kép: Masaryk Egyetem)


Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Élettelen szeretők - mik az előnyei és hátrányai, ha szexrobotokra cseréljük az embereket?
Disztópia, újfajta szórakozás, a technológia térnyerése vagy egy eszköz, ami sok problémát meg tud oldani - a szexuális célokra szánt emberszerű gépeket nagyon eltérő szemszögekből lehet nézni, de egy biztos: a robotok készülnek és egyre emberibbé válnak. Legújabb sorozatunkban partnerünkkel, Magyarország legnagyobb felnőtt áruházával, a Vágyaim.hu csapatával együtt kutatjuk, merre tart az emberiség a szexualitás egyre digitálisabb ösvényein...
A csernobili mutáns farkasok kifejlesztettek egy szuperképességet
A csernobili mutáns farkasok kifejlesztettek egy szuperképességet
Lényegében rákos-daganat-állóakká váltak – mindez az emberi rákkutatás miatt is fontos lehet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.