Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

Bernardeta Gómez tizenhat éve vesztette el látását toxikus neuropátia miatt, mely visszafordíthatatlanul károsította a látóidegeket a szemeiben. Sokáig a vakok nehéz életét élte, a rendelkezésre álló segédeszközök felhasználásával, hiszen a teljes vakság kezelésére az elmúlt időkig nem létezett hatékony megoldás.

A teljes vakságot a WHO a következőképpen határozza meg: vakságnak nevezzük azt az állapotot, ha a látásélesség a jobban látó szemen nem haladja meg az 5%-ot, illetve a látótér nem nagyobb, mint 20 fokos. Az Egyesült Államok Társadalombiztosítási Hivatala (SSA) hasonlóan definiálja a jogi vakságot: a vakok csökkentett központi látóélessége 20/200 vagy annál kevesebb a jobb szemben a legjobb szemüveglencse használatával a látás helyesbítéséért.

A világban már jelenleg is a három milliárdhoz közelít a vakok és látássérültek száma, Magyarországon körülbelül harmincháromezer vak, és kétszáztízezer látássérült lakos él.

A számok a jövőben megsokszorzódhatnak, elsősorban Afrikában és Ázsiában a betegségek kezelésének hiánya és a gyermekkori alultápláltság miatt, de a fejlettebb országokban sem kerülhető el teljesen a probléma eszkalálódása, mivel az emberek egyre tovább élnek, egyre több a diabéteszes megbetegedés és a képernyők előtt töltött idő okozta rövidlátás is hosszú távon súlyosan károsíthatja a szöveteket, makula degenerációt okozhat és vaksághoz vezethet a szakemberek szerint. Márpedig a látásunk elvesztése az egyik legkellemetlenebb és legrettegettebb probléma, amivel számolnunk kell életünk során.

A bionikus szem-implantátumok megjelenése lehet a fény az éjszakában a vakok számára. A módszer még nagyon új, annak ellenére, hogy a látás visszaállításával már az 1920-as évek óta kísérleteznek a kutatók. 1956-ban Graham Tassicker volt az első, aki egy szelénium cella beéépítésével képes volt időlegesen visszaállítani egy vak páciens látását, de a valóban működő megoldást nem a szemgödörbe, hanem az agyba ültethető chipek jelenthetik, ez pedig csak a közelmúltban vált elérhető opcióvá.

Az áttörést 2009-ben érték el a Manchester és a Moorfield Kórház sebészei, mikor először tesztelték sikeresen az Argus II implantátumot kilenc nő és huszonegy férfi bevonásával.

A Lucy Burscough által alkotott videóban képet kaphatunk róla, hogyan kombinálja a mesterséges vizualizációt a szem megmaradt képességeivel az Argus, a páciensek egyike, Ray Flinn “látásán” keresztül.

Később kezdődtek a hosszabb távú, egy éves tesztek, tavaly pedig megérkeztek a hírek a Second Sight Orion nevű implantátumának első eredményeiről. Az egyik páciens, Benjamin James Spencer a ‘80as évek térfigyelő kameráinak rossz minőségű felvételeihez hasonlította mesterséges látását, és ilyen tapasztalatokról számol be Bernardeta Gómez is. A rendszer, melyet Eduardo Fernandez, a Miguel Hernandez Egyetem agysebésze fejlesztett ki, a Second Sight eszközéhez hasonló módon működik:

• Egy vastag, sötét szemüvegbe épített kamera rögzíti a páciens látóterében történő eseményeket, majd továbbítja az információt a számítógéphez
• A gép elektronikus jelekké alakítja az adatokat, melyet az agy értelmez és elküld a beültetett chipnek
• A chip elektródákon keresztül stimulálja a kéreg neuronjait, melyet az agy bejövő szenzoros információként értelmez 

Amit a tesztalany végül lát, a foszfénnek (káprázat) nevezett sárga pontok és alakzatok villanásai jelentik a világ képét a páciens számára, így meg kell tanulnia összekapcsolni az elé kerülő “látványt” az emlékeiben élő képekkel. Aki csodában reménykedik, annak még várnia kell módszer tökéletesítésére, ebben a formájában még nem nyújtja ugyanazt az élményt, mint amit a valódi látás visszaszerzése jelentene, de a teljes sötétségben élők számára ez így is nagy előrelépés.

A fejlesztések elsősorban a chipet fogják érinteni, a Bernardeta Gómezen alkalmazott implantátum száz elektródát tartalmazott, mely még csak 10*10 pixeles felbontást tett lehetővé, az elektródák számának növelésével az az arany nagyban javítható.

Eduardo Fernandez tervei szerint a jövőben a koponya mindkét oldalára hat-hat chipet ültenének, 60*60 pixelre javítva a képminőséget.

Az implantátum az úgy nevezett Utah Array chip, elég nagy felbontásban ijesztően néz ki, Elon Musk ki is jelentette a Neuralink projektjéről szóló Twitter üzenet váltásaiban, hogy véleménye szerint egy középkori kínzóeszközre hasonlít leginkább, de nagy előnye, hogy a tüskék közel helyezkednek el az agyhoz, így, mind a száz elektróda egyenkénti kalibrálásával alacsony szintű elektromos áram alkalmazásával is működik az eszköz, ami a múltbeli kudarcok után megkönnyebbülést jelenthet az orvosok és még inkább a tesztalanyok számára. A rossz hír viszont az, hogy a chipet egy idő után elkezdi lebontani a szervezet, a körülötte lévő szövetekben beindul a hegesedés folyamata, így, amíg a kutatók nem találják meg a megfelelő, hosszú távon is alkalmazható anyagot, a páciensek csak időlegesen tapasztalhatják meg a visszakapott látás örömét.

Bernardeta Gómez egyelőre, fél év után le kellett, hogy mondjon az implantátumról,pedig, elmondása szerint szívesen megtartotta volna. Amint megjelenik a chip következő verziója, első lesz a kísérletre jelentkezők sorában, és, amint doktor Fernandez végez az implantátum analizálásával, bekereteztetve kiteszi a nappali falára.

(Fotó:  Wikimedia Commons, af. mil, airforcemedicine.af.mil)

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben