a kutatók olyan iramban és mennyiségben írják a vírusról szóló értekezéseket, hogy azok nagy része előzetes ellenőrzés nélkül kerül nyilvánosságra. Ennek oka nem hanyagság, egész egyszerűen

a szakmai kiadóknál nincs kapacitás minden benyújtott kézirat szakmai felülvizsgálatára,

pedig ez a lépés kulcsfontosságú lenne a tekintetben, hogy a publikációkban ne maradjanak olyan hibák, amelyek felett a szerzők elsiklanak (rosszabb esetben szándékosan elhallgatnak). A problémát pedig tovább tetézi, hogy a koronavírus szakértői súlyosan leterheltek, ezért csak korlátozottan tudnak bekapcsolódni az monitorozási folyamatokba. Ezért az ellenőrzést is olyan tudósoknak is feladatba adják, akik csak felületes tudással rendelkeznek ezen a területen. A Reuters munkatársai még februárban százötvenhárom olyan, a koronavírussal kapcsolatos tanulmányt találtak, amelyekben többek között azt állították, hogy a vírus az űrből jött, a kígyókon keresztül kapták el az emberek, és a HIV-fertőzéshez is köze lehet. A lap szerint ezek közül

mindössze hatvanegy cikket lektoráltak, míg a többi előzetes közlés formájában került ki a világhálóra.

"Semmi hasznunk sem származik a korai eredményekből, ha azok hibásak vagy túlzottan felkapottak" – jegyezte meg Tom Sheldon, tudománykommunikációs szakértő a Reuters összesítésével kapcsolatban. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzés nélkül kikerülő tanulmányok között is vannak hasznos és alapos munkák, emiatt is nagyon nehéz eligazodni a vírussal kapcsolatos kutatások útvesztőjében. Ahogy arra egyébként számítani is lehetett, több nagy tévedés előfordult a hamis állításokat tartalmazó cikkek miatt: az USA-ban például sokáig a megbízhatatlanságukra hivatkozva nem akartak külföldi koronavírus-teszteket használni, mivel azok a kormányzat járványügyi szakemberei szerint nagyjából annyira hatékonyak a fertőzés kimutatásában, mintha érmedobással döntenénk el, ki fertőzött, és ki egészséges. Valamivel később a Wired adott hírt róla, hogy a tesztek behozatalát korlátozó hivatalos álláspont

csupán egy tanulmány eredményén alapult, amit ráadásul a kiadó idő közben visszavont.

A tisztánlátás hátráltatója ezen felül az is, hogy a kutatások nagy része Kínában készül, ahol ugyan mostanra nagy mennyiségű információ és tapasztalat felhalmozódott a vírussal kapcsolatban, a tudományetikai normák viszont hiányosak. (A fent említett, a tesztek használhatóságát vitató értekezés is egy kínai lapban jelent meg.)

A rendszerezés problémás

Erre jó példa az a, több mint huszonnégy-ezer koronavírussal kapcsolatos cikket tartalmazó adatbázis, amit amerikai szervezetek és tech-vállalatok fejlesztettek mesterséges intelligenciát használó algoritmusok segítségével. (Összehasonlításképp alapesetben egy kutatás legtöbbször hónapokig, sőt, akár évekig is eltart, és a közlése is hasonlóan időigényes az alapos bírálati és javítási folyamat következtében.) Arról nem beszélve, hogy az elmúlt időszakban gomba módra elszaporodtak az önjelölt szakértők is, akik még tovább növelik a vírus körüli bizonytalanságot. Erre jó példák egy bizonyos Tomas Pueyo márciusban megjelent cikkei, melyek rövid időn belül a leghivatkozottabb elemzésekké váltak a koronavírus terjedése és az epidemológiai válaszlépések kapcsán, holott a szerzőnek - jó szándéka ellenére - bevallottan nincs semmilyen tudományos vagy orvosi háttere, egy internetes tanulási megoldásokat kínáló cégnél dolgozik. Rajta kívül azonban rengeteg olyan szereplőt találhatunk, akik különféle összeesküvés-elméleteket támogatnak a fals eredményekre való hivatkozással.

(Fotó: Unsplash/UNITED NATIONS COVID-19 RESPONSES)