Részecskegyorsító laboratóriumban készültek rekordméretű fotók

2020 / 10 / 30 / Perei Dóra
Részecskegyorsító laboratóriumban készültek rekordméretű fotók
Helyszínünk a SLAC, stanfordi részecskegyorsító laboratóriuma, ahol a szakértők éppen a Vera C. Rubin teleszkóp kameráját, pontosabban annak alkotóelemeit tesztelik. A leendő teleszkóp- szenzorhálózat, ami hamarosan remélhetőleg bekerül a laboratóriumban fejlesztett kamerába, a világ eddigi legnagyobb digitális képrögzítője lesz.

A chilei Rubin Obszervatórium felépítését követően a szuperkamera segítségével a teljes déli égboltról kiváló panorámafelvételek készülnek majd: a tervek szerint a műszer egy héten többször is megörökíti az eget, méghozzá tíz éven keresztül. Így a becslések alapján közel húszmilliárd galaxisról készülnek fotók. A felvételekből később a csillagászok összeraknak egy olyan videót, amelyen kivételes részletességgel látszódnak az égbolt változásai, ami egy minden eddiginél terjedelmesebb adatbázist biztosít amunkájukhoz. A kamera fókuszsíkjának szenzorrendszerének utolsó simításaival januárban végeztek a fejlesztők: a rendszer száznyolcvankilenc, tizenhat megapixeles CCD-érzékelővel ellátott,

a 3,2 milliárd pixeles fókuszsík pedig tíz mikron széles pixelekkel dolgozik, így rendkívül éles és nagy felbontású fotókat képes rögzíteni.

Az érzékelőket kilencesével párosították, majd azokat a tartókerethez rögzítették. Tették mindezt fél év alatt, végül a kész fókuszsíkot mínusz százegy Celsius-fokra hűtötték. A tömbök közti hézagok szélessége (a képveszteség minimalizálása érdekében) kevesebb mint öt hajszálnyi; a szenzorrendszer átmérője meghaladja a hatvan centimétert és az éjszakai égen nagyjából a telehold negyvenszeresének megfelelő területet képes lefedni. Az elkészült teleszkóp emellett a szabad szemmel látható objektumoknál százmilliószor halványabb fényforrásokat is tisztán megjeleníti.

Bár a munkálatokat tavasszal félbe kellett szakítani a világjárvány miatt, májusban viszont - korlátozott létszámban -, de a csapat ismét nekilátott a fejlesztéseknek, és elkészítették az első tesztfelvételeket a szenzorhálózattal, egyebek mellett egy pagodakarfiol háromezer-kétszáz megapixeles fotóját. (A zöldségre a felszíni struktúra változatossága miatt esett a választásuk.)

A karfiol, illetve egyéb tárgyak képét egy százötven mikronos lyukon keresztül a szenzorokra vetítették, majd a tesztek során teljes felbontású felvétel készült a pagodakarfiolról, a Flammarion-féle metszet fotójáról, a Vera Rubinról, a kamerát fejlesztő csapatról, és a kamera fejlesztését végző intézmények logóinak kollázsáról. Az összeszerelés következő fázisában burkolattal látják el a szenzorhálózatot, majd ebbe helyezik a kamera lencséit, köztük a világ legnagyobb optikai lencséjét, a zárszerkezetet, illetve a szűrőket. A készülék 2021 közepére készülhet el, ezt követően pedig Chilébe szállítják.

(Fotó: Flickr/SLAC)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Milyen távolságból nézzük a mobiltelefon kijelzőjét, hogy ne legyen baja a szemünknek?
Az okostelefonok viszonylag apró képernyőjének állandó nézegetése különféle látási problémákhoz vezethet, az enyhébb szemkifáradástól a rövidlátásig. A problémák elkerülésében az is segíthet, ha az eszközt megfelelő távolságba tartjuk magunktól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.