A tavaszi napéjegyenlőség bekövetkezte után néhány órával a rendkívül vékony holdsarló együttállásba kerül a ragyogó Vénusz bolygóval az alkonyati égbolton. A jelenség naplemente után, fél hét körül szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati horizont közelében. A vékony, 3 százalékos ívnek látszó holdsarló, 15 fokos magasságban figyelhető majd meg, míg a Vénusz tőle 5,1 fokkal balra és alacsonyabban helyezkedik el.

A Vénusz a Hold alatt egy ragyogóan fénylő, csillagszerű égitestnek tűnik majd, ami fényesebb, mint bármelyik csillag. Az égitest februárban bukkant ki a Nap mögül, majd május végéig egyre magasabbra emelkedik, és egyre jobban megfigyelhető lesz.

A páros szabad szemmel is látható lesz, és tiszta égbolt esetén, kézi távcsővel akár az úgynevezett hamuszürke fény, a holdkorong sötét oldalának halvány derengése is megfigyelhetővé válik. A jelenség megtekintéséhez a csillagászok nyílt, kitakarásmentes, szabad horizontú helyet javasolnak, mivel az égitestek viszonylag alacsonyan járnak majd a horizonthoz közel.

Ezek is érdekelhetnek:

Ezért tart tovább egy nap, mint egy év a Naprendszer legpokolibb bolygóján A Vénusz statikus és ellenséges környezetében az idő számításának földi logikája teljesen értelmét veszti.

Nagyon különös barlangokat azonosítottak a Vénuszon A Magellan radaradatai szerint a Vénusz felszíne alatt óriási, kanyargó lávacsövek nyomai rejtőznek – nagyobbak lehetnek a földieknél, és új célpontokat jelölnek ki a közelgő űrküldetéseknek.

Nyolc tudományos érdekesség, amire csak kevesen tudják a helyes választ Számos dolog van, amiről azt gondoljuk, hogy tudjuk rá a választ - egészen addig, amíg fel nem teszik a kérdést. Az alábbi galériában néhány olyan tudományos érdekességet gyűjtöttünk össze, amit akár alapműveltségnek is nevezhetnénk, a többségükre mégis meglepően nehéz fejből pontos választ adni.

(Forrás: MTI; borítókép: Getty Images)