2020-ban hematitot – vagyis rozsdát – azonosítottak főként a Hold magasabb földrajzi szélességein. A mintázatot a korábbi feltevések – vulkáni gázok, üstökösök, becsapódások – nem magyarázták meg. Most laboratóriumi kísérletek erősítik meg azt az elméletet, hogy a Földtől származó oxigén okozza az oxidációt.

A kutatók a Geophysical Research Letters folyóiratban közölt tanulmányukban a holdi kőzetekben gyakori vasat, vas-szulfidot és ilmenitet bombázták olyan energiájú oxigén- és hidrogénionokkal, amilyeneket a Föld-szél és a napszél szolgáltat. Az oxigénionok pedig valóban hematittá oxidálták a vasat.

„Az így képződő hematit a regolit szemcséinek felszínén optikai módszerekkel kimutatható” – írják a szerzők.

A hidrogén viszont épp ellenkezőleg hat: a nagy energiájú protonok vissza is redukálhatják a hematitot fémes vassá, míg az alacsony energiájú, napszélből származó protonok ebben kevésbé hatékonyak.

A holdi „rozsda” fennmaradása tehát a Föld-szél oxigénjének és a beérkező hidrogén energiájának arányán múlik. Vagyis a Föld néha rálehel a Holdra – amitől az szendén elpirul.