A cikk szerint ugyanis a földkéregben elegendő természetes hidrogén – más néven fehér hidrogén – található ahhoz, hogy akár több mint 100 000 évig fedezze az emberiség energiaigényét. Vajon ez a régóta várt, mégis megfoghatatlannak tűnő üzemanyag végre beváltja a hozzá fűzött reményeket?

A hidrogént sokan elsősorban tiszta égése miatt tartják ideális energiaforrásnak: az oxigénnel reakcióba lépve ugyanis csupán vizet és energiát termel, szén-dioxid-kibocsátás nélkül. Ez különösen vonzó Európa és más olyan régiók számára, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint geopolitikailag bizonytalan energiaforrásoktól való függőségüket szeretnék valahogy csökkenteni. A probléma az, hogy jelenleg a világ hidrogéntermelésének túlnyomó többsége fosszilis tüzelőanyagokból – földgázból és szénből – történik, ami jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Az úgynevezett zöld hidrogén, amelyet megújuló energiával (nap- vagy szélenergiával) hajtott elektrolízissel állítanak elő, pedig még mindig túl drága, alacsony hatékonyságú és korlátozott mértékben nyerhető ahhoz, hogy kiváltsa a hagyományos energiahordozókat.

Éppen emiatt csökkent a befektetői érdeklődés, és számos nagy projektet leállítottak vagy töröltek, annak ellenére, hogy az Európai Unió folyamatosan támogatja ezt a területet.

A zöld hidrogénnel szemben viszont a fehér hidrogén természetes formájában található meg a földkéreg alatt, és évezredek során alakult ki olyan geológiai folyamatok eredményeként, mint például:

• Vasban gazdag kőzetek reakciója vízzel
• Radioaktív bomlás, amely során vízmolekulák hasadnak szét
• Ősi szerves anyagok hő hatására bekövetkező lebomlása

Az áttörést 2023 elején érték el francia kutatók, amikor hidrogénben gazdag gázt fedeztek fel a Lorraine régióban végzett fúrásoknál. Bár a kezdeti adatok még szkepticizmust váltottak ki a tudományos körökben, később a közeli Moselle régióban végzett további kutatások megerősítették ezt a felfedezést. A két lelőhely együttesen ugyanis több mint 90 milliárd dollár értékű hidrogént rejthet – amely összeg a jelenlegi energiaárak mellett értendő.

Erre a felfedezésre alapozott tehát az a nemrég publikált tanulmány, amely elkészítette a világ első átfogó globális természetes hidrogénatlaszát. A kutatók feltérképezték az ismert hidrogéntermelő geológiai folyamatokat és ez alapján határozták meg a legvalószínűbb lelőhelyeket világszerte.

Az atlasz legfontosabb megállapításai:

• Legnagyobb potenciállal rendelkező országok: Oroszország, Kanada, az USA és Ausztrália.
• Meglepő lehetőségek: Mali (ahol már folyik is kitermelés), Omán, az Egyesült Államok nyugati partvidéke és Kuba, különösen az olyan régiókban, ahol az ősi tengerfenék bukkan a felszínre.
• Azonosítási módszerként a kutatók a héliumnyomokat javasolják, mint a mélyebb hidrogénlelőhelyek felszíni indikátorát.

A potenciális gazdasági és környezeti előnyök értelemszerűen mára lendületet adtak az új befektetéseknek és kutatásoknak. Jelenleg több kiemelkedő szereplő is aktív ezen a területen: HyTerra (Kansas, USA), Koloma (egy Bill Gates és Jeff Bezos által támogatott startup), GeTech (Skócia), de teljes japán kormányzati projektek is erre az ígéretre épülnek.

A kérdés jelenleg a nagyobb léptékű kitermelés gyakorlati megvalósítása – magyarán az még nem eldöntött, hogy a hidrogén gazdaságosan kitermelhető-e egyáltalán komolyabb környezetszennyezés nélkül.

A fehér hidrogén így tehát ígéretes perspektívát jelent: egy tiszta, bőséges energiaforrást, amely szó szerint a lábunk alatt hever. A lelkesedést azonban a tudományos alaposságnak és gazdasági realitásnak kell kordában tartania. Az ugyanis, hogy ezek a földalatti készletek valóban biztonságosan és gazdaságosan kitermelhetők-e, döntő kérdés lesz a globális energetikai átmenet következő szakaszában.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Pixabay/ignartonosbg)