Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) tegnap jelentette be, hogy kiválasztotta azt a 26 szakértőt, akik az új kórokozók eredetét kutató tudományos tanácsadói csoport (Scientific Advisory Group for the Origins of Novel Pathogens, SAGO) tagjai lesznek, amint lezárul a két hétig tartó nyilvános megbeszélés a jelölteket illetően. A SAGO jelölésekhez bárki elküldheti észrevételeit a WHO számára október 27-éig, ha pedig nincs akadálya, akkor ezután a szervezet oldalán listázott szakértők lesznek az új munkacsoport hivatalos tagjai, akiknek a feladata nem csak a jelenlegi járvány eredetének feltárása lesz, hanem a felkészülés egy újabb fertőző betegség terjedésére is.

A WHO ezt a hipotetikus betegséget X-kórnak (X-Disease) nevezi, elmondásuk szerint az elmúlt 30 év globálisan terjedő járványai, úgymint a közel-keleti légúti koronavírus (MERS), a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), az influenza, az Ebola, a Marburg-vírus, a Zika-vírus, az Afrikában pusztító Lassa-láz vagy az ázsiai Nipah-vírus mind X-kórként kezdték a pályafutásukat, vagyis olyan, nagy területekre kiterjedő, rengeteg embert érintő járványokat okoztak, amelyek eredete nem volt tisztázott a kór megjelenésekor. Az X-kórt az Egészségügyi Világszervezet 2018-ban vette fel arra a listára, amelyen a potenciálisan különösen nagy veszélyt tartogató betegségek szerepelnek, csakhogy, ahogy azt az EcoHealth Alliance járványügyi nonprofit szervezet tagja is írja (ennek a szervezetnek az elnöke az a Peter Daszak virológus, aki a WHO előző nyomozói csoportjának is tagja volt), a probléma az X-kórral, hogy senki sem tudja, hogy pontosan mi is az a betegség és honnan fog előbukkanni.

"1,67 millió ismeretlen vírus létezik a bolygón. A legjobb becsléseink szerint ebből 631 000 és 827 000 között van azoknak a száma, amelyek megfertőzhetnek embereket.

A tudósok jelenleg 263 olyan vírusról tudnak, amelyek embereket fertőzhetnek, ami azt jelenti, hogy lényegében semmit sem tudunk a potenciálisan pandémiával fenyegető vírusok 99,96%- áról." - mondja Robert Kessler.

Az 1,67 milliós értéket az EcoHealth Alliance a korábbi vírusos fertőzések adatainak elemzése alapján határozta meg, a Global Virome Project keretében pedig arra vállalkoztak, hogy ezek közül a zoonotikus és potenciálisan pandémiát kiváltó vírusok nagy részét, az eredeti célkitűzés szerint lehetőleg egy évtizeden belül 99%-át azonosítsák. A következő járványra való felkészülés azonban egyelőre távoli célnak tűnik, bár a WHO újabb tanácsadói testületének feladata részben ezt is magában foglalja a jelenlegi járvány kiindulópontjának kutatása mellett.

Az úgynevezett 'egy egészség' szemléletmód nevében az állatok és emberek között terjedő betegségek közelebbi monitorozása, a kockázatok felismerése, valamint a laboratóriumok alaposabb megfigyelése is kiemelt szerepet játszik a felkészülésben, de előtte még arra is választ kell találni, hogy a SARS-CoV-2 vajon hogyan kezdett el terjedni a világban. Bár az első megbetegedésekről már majdnem két éve, 2019 decemberében adtak hírt először, de a vizsgálatok ennél az időpontnál korábbra nyúlnak majd vissza, a járvány gócpontjának tartott Vuhan környékén lévő kórházakban akkoriban kezelt páciensek vérmintáinak, adatainak elemzésével próbálnak a betegség első bizonyítékaira rátalálni.

A Science elmondása szerint az eredeti misszió 200 000 vérmintát tervezett megvizsgálni, de a nyomozásban partnereként résztvevő kínai csoport vezetője akkor úgy nyilatkozott, hogy egy jogi szabályozás miatt a minták elemzésére nem kerülhet sor a begyűjtésük utáni két évnél korábban. Az októberből származó minták tesztelése emiatt valamikor a mostanában hozhat eredményeket. Az újabb vizsgálatok újfent számításba veszik majd az az elméletet is, ami szerint a vírus akár egy laboratóriumból is kiszökhetett, annak ellenére, hogy az első nyomozás végén ennek a lehetőségét majdnem biztosan kizárták a kutatók.

"Az összes hipotézist továbbra is vizsgálnunk kell, és, ahogy azt a WHO a kezdetektől hangoztatta, a teljesen nyílt és átlátható tudományos folyamat alapvetően szükséges."

- írja Maria D. Van Kerkhove (a WHO COVID-19 technikai vezetője), Michael J. Ryan és Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója a Science-ben publikált cikkükben, hozzátéve, hogy : "Globálisan legalább 4,8 millió ember halt bele a COVID-19-be. Számukra és a családtagjaik számára tartozunk a válasszal, hogy honnan és hogyan indult a vírus. Mindenki érdeke, hogy jobban felkészüljünk a következő X-kórra."

(Fotó: Zhou Guanhuai/Wikimedia Commons, Pixabay)

További cikkek a témában:

Január elején indul Vuhanba a WHO nyomozócsapata, hogy fényt derítsenek a vírus eredetére Már majdnem tizenkét hónap telt el a járvány kezdete óta, de a szakértők szerint még nem késő elkezdeni a helyi vizsgálatokat. A tíz fős nemzetközi csapat a kínai szervezetek által eddig elvégzett kutatásokra is támaszkodik, a munkát pedig a Huanan piacon, a járvány epicentrumában kezdik.
Most akkor laborból származik a koronavírus vagy sem? A laboreredetről immár mindenkinek szabadabban lehet beszélni, miután Joe Biden, az USA elnöke 90 napot adott a titkosszolgálatoknak arra, hogy tisztázzák a kérdést a koronavírus eredetéről.
Az Egyesült Államok megszakította a kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel Donald Trump ezt azzal indokolta, hogy a WHO a kínai állam bábjává vált.