A WHO október 23-án jelentette be, hogy hamarosan egy általa összeállított nemzetközi csapattal fog csatlakozni Kína vezető kutatóihoz, hogy együtt próbáljanak meg fényt deríteni a SARS-CoV-2 eredetére. November 5-én nyilvánosságra hozták a projekt részleteit bemutató dokumentumot, melyben körvonalazzák a nyomozási folyamat előrelátható menetét. A munka két fázisban valósul meg, az első az eddig elvégzett vizsgálatok eredményei alapján hipotéziseket állít fel a vírus lehetséges terjedési útvonaláról, az erre építő kettes fázis pedig kiterjeszti a nyomozást Kína (Vuhanon kívüli) más területeire, a szomszédos országokra, végül globálisan az egész világra.

A projektnek nem csak az a célja, hogy a jelenlegi járvány okait kutassa, hanem hogy felkészüljön egyéb zoonózisos betegségek elleni küzdelemre.

A nemzetközi csapat tagjai között találjuk többek közt Marion Koopmans holland virológust, Hung Nguyen élelmiszerbiztonsági szakértőt Nairobiból, Peter Daszakot, a new york-i Ecohealth Alliance non-profit szervezet elnökét és Fabian Leendertz biológust a német Robert Koch Intézetből, hozzájuk csatlakoznak még dán, ausztrál, orosz és japán csapattagok. Őket a WHO a Világméretű Járványriasztási Hálózatán (GOARN) keresztül toborozta, így olyan tudósok, akik nem tagjai ennek a szervezetnek, nem kaptak meghívást a jelentkezésre. Mindnyájan nagy tapasztalattal rendelkeznek a vírusok kutatásának területén, Koopmans például részt vett abban a nyomozásban, mely felfedezte, hogy a 2012-ben Közel-Keleten kezdődő MERS járvány közvetítő állatai a dromedárok voltak, Leendertz pedig a 2014-es ebola járvány idején folytatott helyszíni vizsgálatokat Guineában.

A feladatuk most is a helyszíni ellenőrzés lesz, mégpedig a járvány elsődleges kiindulópontjának tartott vuhani Huanan piacon, majd az adatok elemzése után születik döntés arról, milyen irányba vizsgálódjanak tovább. A feladat nem egyszerű, hiszen az első esetet 2019 december végén jelentették, a piacot pedig januári elsejei lezárása után rögtön alapos vizsgálatnak vetették alá, mely a WHO szerint nem mutatott ki az innen származó, több mint háromszáz bevizsgált állat mintájából SARS-CoV-2-re utaló nyomokat, viszont a környezeti (például lefolyóból, csatornából származó) minták kis százaléka, 842-ből 69, tartalmazott vírusnyomokat. Ennek oka viszont az lehet, hogy a piacot fertőtlenítették, mire az ellenőrök megérkeztek, így, pontosabb fogódzkodók hiányában továbbra is ezt a helyet kezelik a járvány epicentrumaként.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy maga a vírus nem bujkált már korábban is az emberekben. Ahogy a WHO jelentésében fogalmaznak:

“Az, hogy egy járványt először hol detektálnak, nem feltétlenül tükrözi, hogy hol kezdődött. Az ismeretlen etiológiájú (hátterű) tüdőgyulladás kitörését vuhani megfigyeléseken keresztül azonosították, azonban a lehetőséget, hogy a vírus csendben keringett máshol is, nem zárhatjuk ki.”

A csapat a több hétig (az eredeti tervek szerint hat, de legalább négy-öt hétig) marad Kínában, a piac vizsgálata mellett elemzik a kórházakból decembert megelőző időszakból származó dokumentációkat, hogy lássák, a korábban tüdőgyulladással kezelt páciensek között nem volt e valaki covidos, valamint az orvosi személyzet és labortechnikusok december előtti vérmintáit is tanulmányozzák. Felkeresik a legelső bejelentett koronavírusos pácienst is, és alaposabban utánanéznek a szőrmekereskedők által tartott vadállatoknak, mivel Európa több országában, Hollandiában, Dániában, Spanyolországban ilyen farmokon találtak SARS-CoV-2-t hordozó nyérceket. Az állatvilág legfőbb gyanúsítottja, mely valamilyen közvetítőn keresztül átadhatta a SARS-CoV-2-t az embereknek, a patkósdenevér, ez a faj pedig megtalálható a Kínához közeli Thaiföldön, vagy Vietnamban is, így a projekt nemzetközi együttműködést igényel az ottani szakemberekkel és kiterjedhet Kína határain túlra.

Az, hogy ilyen későn, sok hónappal a járvány kitörése után érkezik csak a csapat az országba, hátrány a kutatásra nézve, de a WHO szóvivője, Margaret Harris novemberben úgy nyilatkozott, hogy a járvány első időszakában a betegség kezelése és a terjedés megállítása mindennél fontosabb volt, így a vizsgálat, melyet már régóta terveznek, nem kezdődhetett el előbb. A politikai ellentéteket, gyanúsítgatásokat és feltételezéseket, melyek táptalajai a különféle összeesküvés-elméleteknek, pedig szeretnék kihagyni a munkából és minél nagyobb objektivitásra törekszenek. Ahogy írják a misszió tervezetében: a megközelítés elfogulatlan lesz és semmilyen hipotézist nem fognak kizárni, amely hozzájárul a bizonyítékok gyűjtéséhez.

“A legjobb lépés az lenne, ha az eredet kérdését teljesen politikamentes környezetben beszélnék meg, elfogulatlanul, figyelembe véve, hogy a SARS-CoV-2-hoz köthető vírusok valószínűleg Kínán kívül is léteznek a denevérekben.”

- mondta Linfa Wang, a szingapúri Duke-NUS Orvosi Iskola biológusa a National Geographic-nak. Wangnak, aki kimondottan a denevérek által terjesztett vírusokra specializálódott sikeres járványkutató és most a koronavírussal foglalkozó vizsgálatokba is besegít, már van tapasztalata ezen a területen, hiszen 2003-ban tagja volt annak az “elit csapatnak”, amely a SARS vírus után nyomozott Kínában, a mostanihoz nagyon hasonló módszerekkel (piacok, vadállat-kereskedők ellenőrzése, antitest tesztek elvégzése…). Ő és kollégái akkor szintén több hónapos késéssel kezdhették csak meg a munkát az országban.

(Fotó: Tomohiro Ohsumi/ Getty Images)

További cikkek a témában:

Élet a halott városban: ilyenek a mindennapok a koronavírus miatt lezárt Vuhanban Mint egy posztapokaliptikus film hatalmas díszlete, úgy néz ki Kína hetedik legnagyobb városa január 23-a óta, amikor a kormány elrendelte a teljes karantént. Vuhanban az emberek csak három naponta mehetnek ki az utcára, a motoros futár pedig valóságos nemzeti hősnek számít.

Angliában mutálódott a Covid-19 vírus, mit kell tudni az új törzsről és a mutációkról? A vírusok folyamatosan mutálódnak, és új törzsekké fejlődnek, különösen akkor, ha olyan nagy számú embert fertőznek meg, mint a covid-19 koronavírus, hiszen az emberi test számukra fejlődési környezet. Annak eldöntésénél, hogy a vírus mutációja avagy egy új törzs fontos-e, a szakértők általában azt kérdezik: megváltozott a vírus viselkedése?

Karikó Katalin magyar kutatónő szabadalma a Moderna és a Pfizer vakcinái mögött Karikó Katalin karrierje a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban indult, de innen elbocsátották, és végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol sikeres saját cége részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. A 65 éves biokémikus ma Philadelphiában él, és tudóstársával, Drew Weismann-nal közös szabadalmuk áll a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus vakcinái mögött.