Amiben amúgy nincs is semmi meglepő: amíg a természetes eredet (tehát hogy a vírus az állatvilágból származik, majd vált mutációk útján képessé arra, hogy az embert is megfertőzze) bár messze nem zárja ki az ujjal-mutogatást, azért a közelében sem jár annak, mintha kerek-perec ki lenne jelentve egyetlen ország felelőssége. Márpedig egy esetleges laborbaleset kapcsán felvetődik több ritka kellemetlen kérdés is: például hogy Kína miért hallgatott erről eddig, és milyen lehet arrafelé a szabályozás és a laborbiztonság, ha ilyesmire sor kerülhetett. Vagyis mindenki igyekezett óvatosan fogalmazni, ami már csak azért is érthető, mert perdöntő bizonyíték a jelenleg két „versenyben maradt” teória (labor és természetes származás) közül egyikre sincsen.

A túlzott óvatosságnak azonban a taglalt elméttel kapcsolatban vége. Erre utalnak legalábbis azok az események, melyek Biden elnök bejelentését követték, és amit akár tekinthetünk egy új korszaknak is ebben a diskurzusban – egy új, de messze nem váratlan korszaknak. Ugyanis arra már korábban is mutattak jelek, hogy többen nem elégszenek meg a természetes eredettel, mint válasszal, akár a tudományos világból sem, méghozzá azért, mert erre eddig nem találtak perdöntő bizonyítékot, miközben a másik teória helyes voltát nem tanulmányozták megfelelően. Ezek a hangok már akkor megjelentek, amikor a WHO Kínába küldött kutatóinak még le sem zárult a vizsgálata – ahogy erről korábban (lenti cikk) mi is beszámoltunk. Hogy a kérdés már akkor sem feltétlen volt szédületes tabu, azt az is mutatja, hogy a vizsgálat kapcsán neves egyetemek tudósai fejezték ki a problémáikat egy nyílt levélben, és erről olyan orgánumok számoltak be, mint a The Wall Street Journal és a Le Monde nyomán a The New York Times.

Egy csapat tudós szerint van rá esély, hogy a koronavírus laborból szabadult el – a WHO-tól független vizsgálatot akarnak Azt ők sem hiszik, hogy a vírust fegyvernek szánták volna, ugyanakkor nem tartják kizárhatónak a WHO eddigi vizsgálata alapján sem, hogy a SARS-CoV-2 egy laborbaleset miatt került be eredetileg az emberi populációba.

Az aláíróknak egyébként a következők voltak a problémái a vizsgálattal: egyrészt, hogy a WHO-csapat fele kínai állampolgár (17 tagot Kína delegált, 17-et a WHO), akiknek tudományos függetlensége megkérdőjelezhető az ügyben. A másik problémát abban látták, hogy a csapat több információhoz csak másodkézből, vagy egyáltalán nem fért hozzá – például laboradatokat nem kaptak, ahogy a személyzetet sem volt módjukban meghallgatni. A levél aláírói nehezményezik azt is, hogy a WHO eleve olyan összetételű csapatot küldött, amely kizárólag a zoonózis-elméletre (természetes eredet) koncentrált, nem akadt köztük például olyan szakértő, aki megfelelő képzettséggel bírt volna, hogy a laborbaleset ügyében vizsgálódjon. Emellett ismert legalább egy tag is a csoportból, aki már előzetesen lényegében teljesen kizárta a laborbalesetet, mint lehetőséget a vírus elszabadulására.

Akármilyen meglepő, de a levél megállapításaiból következő konklúzióval, tehát hogy új vizsgálatra lenne szükség, még a WHO is egyetértett. Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus bár megköszönte a Kínába menesztett csapatnak az eddigi munkát, és nagyon fontosnak nevezte az ügyben tett erőfeszítéseiket, hangsúlyozta azt is, hogy további tanulmányokra és adatokra van szükség a vírus eredetével kapcsolatban, és jelenleg egy hipotézist sem vetettek el. Ez utóbbi tehát egyben a WHO álláspontja is volt: vagyis a koronavírus eredetére a laborbaleset, mint magyarázat egyáltalán nem került le az asztalról már akkor sem, dacára a jelentésnek.

A következő lépést az jelentette, amikor az Egyesült Államokban a globális fenyegetésekkel kapcsolatos Házbizottsági meghallgatáson Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója, valamint William Burns, a CIA igazgatója úgy fogalmazott, hogy továbbra is vizsgálják annak lehetőségét, hogy a vírus egy kínai laborból szabadult el – erről mi is beszámoltunk:

Az amerikai hírszerzés szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy a koronavírus laborból szabadult el Az USA hírszerzése például bevallottan annak ellenére vizsgálja a vírus esetleges mesterséges eredetét, hogy a WHO vizsgálata szerint a legvalószínűbb, hogy a SARS-CoV-2 a természetből került be az emberi populációba. Sőt, hiába a vizsgálat, maga a WHO sem zárja ki, hogy a vírus laborból szabadult el.

Ez a vizsgálat zárult tehát le most, és sajnos nem hozott megnyugtató eredményt – legalábbis Biden elnök megfogalmazása szerint nem áll most sem elég információ rendelkezésre ahhoz, hogy eldönthetővé váljék, hogy a két szóban forgó közül melyik teória a valószínűbb. Az elnök tehát megkérte a jelentés szerzőit, hogy kétszerezzék meg az erőfeszítéseiket, hogy elegendő információt szerezzennek ahhoz, ami közelebb juttathat egy végleges konklúzióhoz – az új beszámoló elkészítésére 90 nap áll rendelkezésre. Xavier Becerra, az Egyesült Államok egészségügy-minisztere egy videóüzenetben újabb vizsgálatot kért a WHO-tól, amely átlátható és tudományos alapú. Becerra ezen kívül azt is követelte, hogy a nemzetközi szakértők független hozzáférést nyerjenek a vírus és a járvány első napjainak a forrásaihoz – magyarán lényegében azt kéri, amit a tudósok is a fent említett, nyílt levélben. Ami tehát mindezzel kapcsolatban kijelenthető, hogy az amerikai nagypolitika leszögezte, hogy a WHO korábbi vizsgálatát nem tartja eredményesnek. Teszi ezt ráadásul a demokraták elnöke által vezetett adminisztráció. Ami nem jelenthető ki azonban, az a vírus eredete, de erre még később rátérünk.

Andy Slavitt, a Fehér Ház egyik vezető szakértője a koronavírussal kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy egy második vizsgálat kritikusan fontos a Biden-adminisztráció számára. Ez ügyben támogatását fejezte ki Dr. Anthony Fauci, az USA vezető járványszakértője is. Fauci (aki talán mára nálunk is ismert a sajtóhírekből) úgy fogalmazott, hogy amint azt egyébként már korábban is sokszor elmondta, a (kutatók) többsége úgy érzi, hogy valószínűbb a természetes eredet, de ez nem jelenthető ki 100 százalékos bizonyossággal. A Fehér Ház sajtótájékoztatóján pedig az hangzott el az elnökkel kapcsolatban, hogy Biden szerint a kínaiaknak többet kellene tenniük, hogy adatokkal álljanak elő, és átláthatóak legyenek, és az elnök reményei szerint egy második vizsgálat esetén már ez lesz a helyzet.

A tudósvilág általában üdvözölte a Biden-adminisztráció felhívását egy, az előzőnél szigorúbb vizsgálat lefolytatására, de a többségük szerint a laborelmélet továbbra is valószínűtlen. Jól mutatja viszont, hogy mennyire nem volt illendő korábban erről a teóriáról egyáltalán beszélni, Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusának a véleménye: a szakértő szerint korábban csak nehezen lehetett beszélni a vírus esetleges mesterséges eredetéről, mivel az egészre összeesküvés-elméletek, valamint a Trump-hívek árnya vetült. A tudós szerint akkoriban elég kevés racionális diskurzus hangzott el a témában.

Valójában tehát ez a jelentősége Biden 90 napos határidejének, és annak, hogy az USA egészségügy-minisztere az asztalra csapott: megjelent egy új nézőpont a labor-teórián és a zoonózis-elméleten kívül, ez pedig az egészséges kétkedésé – magyarán annak a puszta ténynek az elismerése, hogy jelenleg a vírus származásáról senki sem tud biztosat állítani.

Nem véletlen léptek az ügyben épp most a közösségi platformok üzemeltetői is – a Facebook például mostantól nem tiltja le azokat a posztokat, melyek a vírus mesterséges eredetét taglalják, aminek oka a vírus eredete körül ismét fellángolt bizonytalanság. Jobban átgondolva mindez annyiban mindenesetre különös, hogy nem született új tudományos bizonyíték az ügyben, egyszerűen csak – mint arról tehát szó volt – az amerikai nagypolitika világossá tette, hogy nem tartja hitelesnek a WHO korábbi vizsgálatának az eredményét, mellyel egyébként maga a WHO sem volt elégedett, pontosabban nem tartotta elégségesnek ahhoz, hogy lezárja az eredet kapcsán már akkor is folyó polémiát. A vállalat egyébként februárban vette fel a félrevezető egészségügyi információk listájára a vírus mesterséges eredetét. A Twitter viszont úgy nyilatkozott, hogy a vírus eredetét félrevezetően taglaló bejegyzések sérthetik a platform szabályait. A YouTube szóvivője szerint ellenben a vírus mesterséges eredetével kapcsolatos állítások nem sértik a szabályzatot, mivel a vírus származásával kapcsolatban nincs konszenzus, vagyis a YouTube hozzáállása és szabályozása ezzel kapcsolatban változatlan.

Ami viszont magát a vírus eredetét illeti: a kutatóknak az első SARS megjelenése után 3 évre volt ahhoz szükségük, hogy beazonosítsák azokat a cibetmacskákat, melyekről a vírus bejutott az emberi populációba. Ezt követően pedig még legalább egy évtizedre volt szükség, hogy beazonosítsák azt a denevérpopulációt, amely az eredeti SARS-hoz hasonló koronavírust hordozhatott, amelyből ez az emberre is veszélyes kórokozó kifejlődhetett. Persze igaz, hogy a SARS-CoV-2 vírus első gócának tartott Vuhanban működik a Vuhani Virológiai Intézet, ahol denevérekből származó koronavírusokat is tanulmányoztak, és az ottani körülményekkel kapcsolatban az USA diplomatái már 2018-ban az aggodalmukat fejezték ki (ahogy erről a lentebbi cikkünkben írtunk), de Vuhan nagyobb, mint New York, iszonyatos átutazóforgalommal és rengeteg piaccal, melyek közül sok a vadvilágból így-úgy beszerzett termékeket kínál.

A Pentagon nyilvánosságra hozta a véleményét arról, hogy a COVID-járvány kiindulhatott-e egy laboratóriumból A vírus mesterséges eredete nem kizárólag összeesküvés-elméletekben merül fel. Amerikai diplomaták már 2018-ban aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a Vuhani Virológiai Intézetben denevérekből származó koronavírusokkal kísérleteztek.

Magyarán nem kizárt, hogy nem hogy 90 napon belül, de sosem lesz biztos válasz a vírus származásának a kérdésére. Most tehát annyi változott, hogy immár valamivel kötetlenebbül lehet beszélni mind a két lehetséges teóriáról – akár tehát a Facebookon is. A szabadabb légkör viszont az egészséges tudományos diskurzus szempontjából mindenképpen fontos.

Források: BBC, Business Insider, NY Times, Politico, WHO

(Kép: Flickr/Airman Magazine)

További cikkek a témában:

Ha Hepatitis C-re fejlesztett gyógyszerel kombinálják, a Remdesivir tízszer hatásosabb a Covid terápiájában Ez a hatás ráadásul nem csak a Remdesivir miatt fontos, de működhet az épp fejlesztés alatt álló vírusirtókkal is.

Ezek alapján döntenek a járványhelyzetben Magyarországon arról, hogy ki kapjon életmentő kezelést, és ki nem Az orvosi kamara által kiadott etikai kódex és ajánlás rendelkezik iránymutatással, de például a lélegeztetőgép használatáról a döntés komplex orvosi probléma is – erről egy intenzív terápiás szakorvost kérdeztünk.

Már dolgoznak a mobilba építhető COVID-teszt chipen A világjárvány kitörése után azt gondoltuk, hogy a mobilok a kontaktkutatásban lesznek a leghasznosabbak a vírus terjedésének követésekor. A General Electricnél most egészen más szerepet szánnak a telefonjainknak.