Az ellenőrzött hipotermiát széles körben használják szívműtétek során az orvosok, de a teljes „fagyasztást”, vagyis az életműködés felfüggesztését most először alkalmazták traumás sérültek kezelésében. A gyors beavatkozás a traumás eseteknél létfontosságú lehet, de eddig gyakorlati akadályok és súlyos etikai kérdések miatt el kellett halasztani a kísérletek megkezdését. Most viszont a New York Tudományos Akadémia szimpóziumán Dr. Samuel Tisherman, a Maryland Egyetem sebésze nyilvánosságra hozta a hírt a humán-tesztek indulásáról, melyek 2019 végéig tartanak majd, az eredményekre publikálására pedig 2020 során számíthatunk.

Az EPR vagyis emergency preservation and resuscitation (sürgősségi prezerváció és újraélesztés) újdonsága, hogy az eddig például szívműtéteknél alkalmazott módszerekkel ellentétben nem fokozatos lehűtést, hanem rendkívül gyors fagyasztást jelent, a hideg sóoldatot egyenesen az aortába fecskendezik, emiatt a test hőmérséklete hirtelen 10 Celsius fokra csökken. Az agy és szívműködés leállása miatt a sejteknek nincs szüksége oxigénre, így elvileg elkerülhető az agyi károsodás a súlyos vérveszteségekkel járó sérüléseknél, az orvosok pedig két órával több időt nyerhetnek az operáció elvégzésére.

A főleg lőtt vagy szúrt sebeknél előforduló traumás eseteknél általában nincs sok idő a beavatkozásra, a túlélési arány mindössze 5%-os, így az EPR-t azoknál alkalmazzák, akiknél tudni lehet, hogy néhány perc múlva beáll a halál.

Ez veti fel az első etikai kérdést, hiszen így nincs idő a hozzátartozók beleegyezését kérni a beavatkozás elvégzéséhez, ami egyébként a standard eljárás lenne. Az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) azonban engedélyezte a kísérletet, a marylandi lakosság pedig tájékoztatást kapott, ha valaki nem szeretne részt venni a teszteken, nyilatkozhat róla egy erről szóló honlapon.

De miért is ne akarna valaki esélyt kapni a túlélésre?

Ugyan az állatvilágban előfordulnak téli álmot alvó, önmagukat természetes úton hibernálni képes fajok, de az ember számára ez rendkívül drasztikus beavatkozás jelent. Az EPR-t eddig még csak disznókon alkalmazták, az állatkísérletek alapján elmondható, hogy ugyan lehetséges három órán keresztül felfüggeszteni az életfunkciókat, elvégezni a műtétet, majd újjáéleszteni a pácienst, azonban a szövetkárosodás mértéke nem becsülhető meg előre.

Fagyási sérülésekre nem kell számítani, de az oxigénhiányos sejtekbe visszaáramló vér elpusztíthatja a károsodott sejteket. Egy ilyen agresszív beavatkozásnál lehetséges, hogy elvesznének az emlékek, vagy más kognitív zavarok lépnének fel.

Tisherman gyógyszer-koktéllal oldaná meg a problémát, a most kezdődő tesztek pontosan ennek a tanulmányozására szolgálnak majd. A gyakorlati probléma az EPR alkalmazásban pedig szimplán az alkalmas helyszín hiánya, kevés trauma központ létezik és ezek közül is kevés a megfelelően, a beavatkozás elvégzésére alkalmas szinten berendezett hely. Az Egyesült Államokban az ilyen központoktól legalább öt városnyira élőket hívják a „trauma sivatagnak” lakóinak. Márpedig sürgősségi eseteknél élet-halál kérdés lehet a mielőbbi kezelés megkezdése.

Tisherman, aki már 2015 óta próbálja elindítani a humán-teszteket, végre zöld utat kapott, de a New Scientistnek kifejtette: szigorúan orvosi célok vezérlik, nem a hibernáció másik alkalmazási területének, az asztronauták utaztatásának megoldásán dolgozik. A NASA és az ESA is elképzelhetőnek tartja, hogy a bolygóközi missziók során a sci-fikből ismerős módon, ún. sztázissal oldják meg a hosszú utazás problémáját, így nem kizárt, hogy ők is profitálhatnak az eredményekből, de az orvos és csapata szeme előtt egy cél lebeg: „Időt szeretnénk nyerni magunknak, hogy több életet megmenthessünk.” Kevin Fong, a Londoni Egyetemi Kollégium kórházának altatóorvosa szerint: „A sürgősségi ellátásnál mindig próbáltuk elmosni a határt élet és biztos halál között és létrehozni valamit, ami reménynek tűnhet egy reménytelen szituációban. Ha az EPR beválik, az gyökeres változásokat hozhat.”

(Forrás: popular mechanics, Fotó: pixnio)