Se nem igazán élő, se nem teljesen holt – ilyennek képzelik a „moduláris testet”

2023 / 02 / 02 / Felkai Ádám
Se nem igazán élő, se nem teljesen holt – ilyennek képzelik a „moduláris testet”
Az emberi szervezet zárt rendszer. De mi lenne, ha mégsem lenne az? Nagyjából erre ad cronenbergi testhorrort idéző választ egy videó.

Talán még emlékeznek páran a Google a moduláris telefonjára – a Project ARA sajnos a Google elfeledett fejlesztéseinek a sírkertjében végezte, de a lényeg egy olyan telefon lett volna, amelyen a felhasználó maga cserélgetheti, legózhatja össze a számára fontos hardverelemeket – leegyszerűsítve úgy kell a dolgot elképzelni, hogy akinek a fényképezés a fontos, az jobb kamerát pakol be, más nagyobb tárhelyet, satöbbit. Na most képzeljük el, hogy ezt a modularitást nem telefonon, hanem élő szervezeten alkalmazzuk – vagyis lecserélhetjük a tüdőt, az agyat, a vesét. Ekkor az alább látható szörnyűséget kapjuk:

A modular body egy online science fiction történet, ami kapott pár izgalmas illusztrációs videót, elsősorban ezt a fentit. A videót a napokban Andrei Tapalaga újságíró fedezte fel, és tőle a Popular Mechanics vette át a sztorit.

A videón a történet főszereplője Cornelis Vlasman biológus kelti életre „teremtményét”, Oscart. Oscar egy moduláris élőlény, vagyis úgy kell összelegózni több darabból – kap elektronikus agyat, szívet, tüdőt, majd vesét és végül egy pár végtagot is. Természetesen mindez tehát amolyan tudományos mese habbal, és több létfontosságú modul – így például a teljes emésztőrendszer – hiányzik, ettől független az elképzelés elgondolkodtató két okból is.

Az egyik a honlapon kifejtett gondolat, tehát hogy őssejtekből nyomtathatunk szerveket és szöveteket magunknak. Ez valami olyasmi, aminek aktívan folyik a kutatása – mi magunk is írtunk korábban olyan érintésmentes 3D nyomtatóról, ami éppen a szervek és szövetek nyomtatását tenné lehetővé:

Szintet lép a 3D nyomtatás Bár egyre sokszínűbb a 3D nyomtatás felhasználása, a technológia még gyerekcipőben jár, és ez sokszor behatárolja a lehetőségeket. Az egyik legnagyobb probléma a hosszú idő, amit az eljárás igénybe vehet. Egy kutatócsoport most ezt rövidítené le. Ha sikerül nekik, akkor a mesterséges szervek és szövetek gyártása elől is elhárul egy komoly akadály.

A sztori summázatában egyébként előkerül az Organovo (a valóságban is létező) vállalat, amely aktívan foglalkozott nyomtatható szervekkel és szövetekkel, és sikerült is némi eredményt elérniük. Egy éve pedig a Trestle Biotherapeutics egyezséget kötött a Harvard Egyetemmel, hogy felhasználhassák az intézmény őssejt és bionyomtatási technológiáját. A Trestle Biotherapeutics veseszövet nyomtatását fejlesztené ki, és ehhez leigazolták az Organovo pár korábbi vezetőjét is. Magyarán a modularitás, mint alapelképzelés annyira nem is sci-fi, mint amennyire talán elsőre annak tűnhet. Legalábbis a cserélhető szervek szempontjából.

A másik érdekesség, ami a honlapon elő is kerül, az inkább maga a megközelítés: alapvetően a gépeket próbáljuk egyre inkább emberekké tenni, a moduláris test azonban az élőszervezetet, a testünket kezeli gépként. A határsáv így ember és gép közt egyre inkább halványul, ezúttal viszont a mi oldalunk felől indul a fellazulás.


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Hány ember élt eddig összesen a világon?
Hány ember élt eddig összesen a világon?
"Ahány ember él ma, mind mögött harminc szellem sorakozik; ez az élők és holtak számaránya. Az idők hajnala óta nagyjából-egészéből százmilliárd ember taposta a Föld nevű bolygót." - írta Arthur C. Clarke az 1968-ban megjelent Űrodisszeia című könyvének nyitányában. Igaza volt az írónak? És hogyan változtak azóta a becslések?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.