Semmiből felbukkanó kék lángok a viharban – mi is pontosan Szent Elmo tüze?

2023 / 07 / 14 / Bodnár Barna
Semmiből felbukkanó kék lángok a viharban – mi is pontosan Szent Elmo tüze?
A Szent Elmo tüzének is nevezett ritka időjárási jelenség hasonló a villámláshoz, de mégsem az. Még csak valódi tűznek sem nevezhető, bár első ránézésre nagyon is annak tűnik.

Ha egy intenzív, nyári vihar során kinézünk az ablakon, és az utcai lámpapóznán fényes, kék lángokat látunk, nem biztos, hogy érdemes egyből riasztani a tűzoltókat. Már csak azért sem, mert a víz nem képes eloltani a furcsa, kék tüzet, ami valójában egy elektromos kisülés, ami a zivatarfelhők és a felszín közötti jelentős feszültségkülönbségnek köszönhető.

Szent Elmo tüzének jelenségét először az első században dokumentálták. Idősebb Pilnius, római író, természettudós, a korai Római Birodalom haditengerészeti parancsnoka, mondhatni, polihisztor, valamint Vespasianus császár személyes barátja „zivatarok idején a semmiből felbukkanó kék lángokként” írta le a látványos jelenséget. A későbbiekben

több híres felfedező és hadvezér, mint Magellan, Columbus, vagy Julius Caesar is tanúja volt a legfőképp hajók árbócának csúcsán megjelenő kék lángoknak.

A tengerészek Szent Erasmus, a hajósok védőszentje nevének rövidítéseként kezdték el Szent Ermo tüzének nevezni a jelenséget, ami később – valószínűleg tévesen – Szent Elmora módosult, bár bizonyos feljegyzések szerint orosz tengerészek „Szent Péter fényének” is hívták. Mivel a kék fény gyakran a viharok vége felé tűnt fel, sokan a szenttől érkező jó jelként értelmezték, ami védelmet nyújt hajójuknak a haragos tengeren.

Persze Szent Elmo tüze nem csak a tengereken fordul elő. Nemrégiben például az Időkép egyik webkamerája is rögzítette a jelenséget, ami ekkor épp egy antenna végén tűnt fel:


Szent Elmo tüze az Időkép Győrújbaráti webkamerájának képén (Fotó: idokep.hu)

A villámhoz hasonlóan Szent Elmo tüze is plazma, vagy ionizált levegő, amely éles fényt bocsát ki. A különbség a két jelenség között, hogy míg a villámlás az elektromosság egy feltöltött felhőből a talaj felé történő mozgása, addig Szent Elmo tüze egyszerűen egy „céltalan” szikrázás, olyasmi, mintha egyszerűen elektronokat lőnének a levegőbe. Ez egy koronakisülés, vagyis olyan elektromos mező, amelynek létrejöttéhez nagyban hozzájárul a lecsökkenő feszültség, az egyensúly hiánya az elektromos töltésben, aminek következtében a molekulák szétszakadnak.

Emiatt a kék lángok megjelenését olykor enyhe sziszegő hang is kíséri.

Ahogy a villámok létrejöttének, úgy Szent Elmo tüzének is feltétele a viharos időjárás, ugyanis a zivatar elektromosan töltött légkört eredményez, így a felhők és a talaj között feszültség, vagy elektromos nyomás keletkezik. A levegő atomjai ilyenkor változáson mennek keresztül: az elektronok távolabb kerülnek a protonoktól, lehetővé téve ezzel maguk számára a szabad mozgást. Más szóval, a levegő jó elektromos vezetővé válik.


Szent Elmo tüze egy pilótülkéből megörökítve (Fotó: Luis Andress)

Ezek az elektronok tovább növelik a távolságukat pozitív töltésű megfelelőiktől, a protonoktól, vagyis ionizáció történik, aminek köszönhetően plazma, vagyis ionizált levegő jön létre. Szent Elmo tüze gyakorlatilag a levegő és a feltöltött tárgyak – például egy hajó árbóca, egy repülőgép szárnyvége, vagy egy templomtorony – közötti feszültségkülönbség manifesztációja.

Amikor a feszültség elég magas - általában körülbelül 30 000 volt/centiméter -, a feltöltött tárgy kisüti az elektromos energiáját. Ez az oka annak, hogy Szent Elmo tüze leggyakrabban hegyes tárgyakon fordul elő, ugyanis a kúpos felületű objektumok alacsonyabb feszültségszinten sülnek ki.


Illusztráció Szent Elmo tüzéről, amelyet Mytton Maury közölt a Physical Geology című folyóiratban 1894-ben. (Kép: Getty Images/Christine_Kohler)

Amikor a levegőmolekulák szétszakadnak, fényt bocsátanak ki. Szent Elmo tüzének esetében a kisülés folyamatos - néha több percig is tart -, és állandó fénnyel jár. A kék szín a Föld légkörében lévő nitrogén és oxigénnek köszönhető, ugyanis ezek a gázok épp ezt az árnyalatot produkálják plazmává válásuk során.

A fent leírt folyamat zajlik le például a neoncsövekben is, ebben az esetben a „szikra” gyakorlatilag folyamatosan világít. Ha a Föld légköre neongázból állna, Szent Elmo tüze kék helyett narancssárgán világítana. Mondhatni, a neoncső egyszerűen az üvegbe zárt Szent Elmo tüze, csakúgy, mint a főként dekorációs célra használt plazmagömb is.

Mindezt persze még nem tudták, amikor a nevezetes kék láng a Konstantinápolyi Hippodrom tetején jelent meg a város 1453-ban zajló oszmán ostroma alatt. A feljegyzések szerint a bizánciak a muszlim hadsereget elpusztító keresztény Isten eljövetelének ígéretét látták a kék lángban, ami azonban nem teljesült: Szent Elmo tüze néhány nappal Konstantinápoly eleste előtt tűnt el, ami egyben a Bizánci Birodalom végét is jelentette.

(Borítókép: Getty Images/ajansen)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Az elmúlt évek legerősebb napkitörésének hatása a hétvégén érheti el a Földet
Az elmúlt évek legerősebb napkitörésének hatása a hétvégén érheti el a Földet
A Nap a 11 éves ciklusának legaktívabb szakaszánál tart és rendre produkálja az intenzívebbnél intenzívebb fellángolásokat, amelyeket a Földön is lehet észlelni.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.