Mi az egyik fő különbség a Föld és a Mars között? Az, hogy a Marsnak nincs olyan globális mágneses mezője, mint bolygónknak, amely védené a kozmikus eseményektől, például a napszéltől – igaz, a tudósok zömében azon a véleményen vannak, hogy egykor a Mars is rendelkezett ilyennel.

Mint látható tehát, ez a bolygónkat körülvevő “láthatatlan páncél” esszenciális a Földön a törékeny élet megóvásához, és ha akadt élet egykor a Marson, akkor azt a vörös bolygó ősi mágneses mezője tette lehetővé. Nem árt tehát, ha minél többet tudunk erről a mezőről – azzal például már tisztában vagyunk, hogy bolygónk mágneses mezője nem statikus: a Föld mágneses mezőjét befolyásolja a napszél, amely naptevékenységi időszakokban erősebben összenyomja a magnetoszférát. A hagyományos modellek azt feltételezik, hogy ezek a változások magyarázzák a mágneses tér variációit, amelyeket a Föld felszínén és az űrben is megfigyelhetünk. Azonban az új kutatások szerint ennél többről van szó, különösen a mágneses mezők északi és déli pólusai közötti különbségek tekintetében – írja az IFLScience.

A kutatók 2014 és 2020 között gyűjtöttek adatokat, egy olyan időszakban, amikor a geomágneses körülmények többnyire mérsékeltek voltak, méghozzá éppen azért, hogy minimalizálják az űridőjárásnak a megfigyelésekre gyakorolt hatását. Annak ellenére azonban, hogy ezek a feltételek tehát relatíve stabilak voltak, jelentős különbségeket észleltek a sarki régiók mágneses mezői között. Ez annyiban volt újdonság, hogy hagyományosan azt feltételezték, hogy a Föld mágneses mezője közel szimmetrikus az északi és déli pólusoknál.

A kutatók a Swarm műholdakkal gyűjtöttek adatokat az ionoszféra és a magnetoszféra áramlatairól. Ezek a műholdak poláris pályán mozognak, vagyis a Föld sarkai körül sok adatot gyűjtenek. Csak van egy kis gond: az adatok ilyen eloszlása mintavételi torzításhoz vezethet, mivel a Föld többi részéről aránylag kevesebb adat áll rendelkezésre. Ha pedig ezeket az adatokat egy olyan modellbe illesztjük, amely egyszerűsített nézetet ad a Föld mágneses teréről, akkor a modell eredményei eltérhetnek a valóságtól.

Mindez tehát oda vezet, hogy ezek a jellemzően egyszerűsített modellek így nem veszik figyelembe a Föld mágneses terének az aszimmetriáját.

Mark Moldwin professzor szerint ezeknek a torzításoknak a megértése gyakorlati haszonnal is jár: lehetővé teszi, hogy jobban modellezzük a Föld mágneses terét, ami javíthatja a műholdas és repülési navigációs rendszereket. Mindehhez társul, hogy ráadásul a poláris mágneses tér valamiért gyors változáson esett át az elmúlt évtizedben – ami egy olyan jelenség, amire a tudósoknak még magyarázatot kell adniuk. Mint Moldwin hozzátette:

“Ez tovább bonyolítja a pontos mágneses térmodellek létrehozását.”

(Kép: Earth.com)