Senki sem tudja miért, de nem mindenki érzékeli az újonnan felfedezett optikai csalódást

2022 / 06 / 02 / Felkai Ádám
Senki sem tudja miért, de nem mindenki érzékeli az újonnan felfedezett optikai csalódást
Az optikai csalódás azonban nem csak emiatt érdekes, hanem mert meglepő, új dolgok bizonyosodtak be az emberi látásról és a képzelet erejéről.

A lenti képet az emberek kétféle módon érzékelik: a többség, nagyjából a 86 százalék számára a fekete folt látványos növekedésnek indul. Az emberek 14 százaléka azonban nem tapasztalja ezt a hatást. A miért egyelőre nem ismert, viszont a kísérlet bebizonyított valamit – az emberi látás nem kizárólag a szembe érkező energiamennyiségtől függ, de egy ilyen optikai csalódással valódi, fiziológiai hatás is kiváltható.

Ezek az optikai trükkök nem jópofa bazári mulatságok, hanem sokat elárulnak arról, hogy a látás folyamata mennyire komplex, és hogy szemben egy kamerarendszerrel, nem kizárólag a fizikai ingerektől függ. A kísérletből ugyanis kiderült, hogy akik látják a fekete folt tágulását, azoknak a pupillája tényleg úgy reagál, mintha belépnének egy sötét helyiségbe – vagyis elkezd kitágulni. Ez pedig azt jelenti, hogy egy ilyen alapvetően önkéntelen, élettani reflex kiváltható úgy is, ha csak átverjük a szemünket azzal kapcsolatban, hogy milyen környezetet érzékel, és ez független az objektív, fizikai valóságtól. Ténylegesen ugyanis nem változik körülöttünk a fény erőssége.

A Frontiers in Human Neuroscience című lapban közölt tanulmány konklúziója pedig éppen az, hogy a táguló fekete lyuk olyan erős káprázat, hogy a pupilla kitágul azért, hogy több fényt eresszen be, éppen úgy, mint amikor objektíven csökken körülöttünk a fény erőssége.

A kutatók a kísérlet során azt vizsgálták, hogy a lyuk színe (a feketén kívül: kék, zöld, bíbor, piros, sárga vagy fehér) és a környező pontok milyen hatással vannak arra, hogy mentálisan és fiziológiailag milyen erősen reagálunk az illúzióra. Egy képernyőn a „táguló lyuk” variációit mutatták be 50 normál látású nőnek és férfinak, és arra kérték őket, hogy szubjektíven értékeljék, milyen erősen érzékelik az illúziót. Amíg a résztvevők a képet nézték, a kutatók szemmozgásukat, valamint pupilláik öntudatlan összeszűkülését vagy tágulását mérték.

Az illúzió akkor tűnt a leghatékonyabbnak, amikor a lyuk fekete volt. A résztvevők 14%-a viszont akkor sem észlelt illuzórikus tágulást, ha a lyuk fekete volt, míg 20%-uk akkor nem érzékelt ilyesmit, ha a lyuk színes volt. Viszont azok közt, akik érzékelték a lyuk növekedését, az illúzió szubjektív ereje jelentősen eltért. A kutatók azt is megállapították, hogy a fekete lyukak elősegítik a résztvevők pupilláinak erős reflextágulatát, míg a színes lyukak összehúzódásra késztették a pupillákat.

Azt nem tudni tehát, hogy az emberek egy kisebb csoportja miért nem érzékeli az illúziót, ahogy azt sem, hogy állatoknál, akár olyanoknál, amelyeknek máshogy épül fel a szemük, mint nekünk, működik-e ez a hatás. Az viszont biztos tehát, hogy a pupillák tágulási vagy összehúzódási reflexe nem egy zárt mechanizmus, mint például az ajtót nyitó fotocella, amelyet nem tud más befolyásolni, mint a fotoreceptort stimuláló tényleges fénymennyiség. Inkább a szem az észlelt, sőt elképzelt fényhez alkalmazkodik, nem egyszerűen a tényleges fizikai energiához.

(Kép: Pixabay/coyot)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.