Sikeres nők a szoftveriparban - ilyen volt a Lányok Napja a memoQ-nál

2023 / 05 / 12 / Támogatott Tartalom
Sikeres nők a szoftveriparban - ilyen volt a Lányok Napja a memoQ-nál
A nők a munkaerőpiac természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai, összefoglaló néven STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területén globálisan csupán 28 százalékban vannak jelen, Magyarországon ez a szám még kisebb, a műszaki, tudományos és leggyorsabban fejlődő - egyben legjobban fizető - informatikai területeken dolgozók több mint 90 százaléka férfi. Éppen ezért a Nők a Tudományban Egyesület a Lányok Napja nevű eseménnyel minden évben lehetőséget ad középiskolás lányoknak, hogy kipróbálják magukat és betekintést nyerjenek a STEM világába vállalati gyakorlatokon keresztül. Idén a nemzetközi piacon is meghatározó magyar cég, a memoQ nyílt napján találkoztunk a jelen és a jövő női programozóival, adattudósaival, termékmenedzsereivel.

A Lányok Napját idén már 12. alkalommal rendezik meg, hogy felsőtagozatos és középiskolás lányok látogathassák meg az ország vállalatait, egyetemeit és kutatóintézeteit, ahol interaktív programokon keresztül, gyakorló szakemberektől ismerhetik meg a tudományok, a technológia és az informatika világát.

A 2004 óta működő, magyar memoQ Zrt. üdítő példa, ami a nők technológiai területen való reprezentációját illeti, ugyanis a fordítástechnológiai piac egyik legmeghatározóbb szereplőjének számító cég 150 dolgozójának mintegy fele nő, ráadásul a vállalat vezetésében is hasonló a nemek aránya. A cég A Lányok Napja keretén belül rendezett eseményén a különböző területek női szakértői mutatták be a jelen lévő mintegy 20 fős, főként gimnazista és általános iskolás lányból álló csoportnak, hogy pontosan milyen feladatokkal szembesülnek munkájuk során, illetve azt is, hogy kerültek a memoQ-hoz.

A szabályt erősítő kivételt Kis Balázs, a memoQ társ-vezérigazgatója jelentette, aki az eseményt megnyitó beszédében üdvözölte a jelen lévő érdeklődő diákokat. A nap egyetlen férfi előadója röviden arról beszélt, hogy a memoQ hogyan vált kis magyar cégből a nemzetközi piac meghatározó szereplőjévé: már több mint 200 országban használják a fordítástámogatási szoftvert, ami a fordítási iparban olyan alapvető tényezővé vált, mint például a grafikusok körében az Adobe Photoshop. A mérnökinformatikus végzettséggel is rendelkező vezető a lányoknak elmondta, hogy abban az egyetemi csoportban, amelyben ő tanult, mindössze egyetlen nő volt. A nemek aránytalan eloszlásának oka azonban nem a nők képességeinek hiányában keresendő: az említett diáktársuk az évfolyam legjobbja lett, jelenleg pedig felsővezető egy egyesült államokbeli banknál.

A nap izgalmasan indult, a memoQ bemutatása mellett a mozi, filmek fordításába is bepillanthattak a résztvevő diáklányok. Mohácsi-Gorove Anna saját pozíciójáról, a Solution Engineer feladatairól beszélt, a szakma izgalmas, ám sokszor kihívásokkal teli feladatait példákkal tette kézzelfoghatóvá: munkája szépségét és összetettségét is az jelenti, hogy különböző nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező ügyfelek igényeit kell megérteni. Ez sokszor nem könnyű, azonban sosem unalmas feladat. Példaként azokat az országokat és földrészeket említette, ahol az angolt nem anyanyelvként beszélik, vagy azokat az európaitól eltérő szokásokkal rendelkező nemzeteket, mint például Kína, ahol az ügyfelekkel való egyeztetés során figyelembe kell venni, hogy a távol-keleti országban a kérdezés illetlenségnek számít. Mohácsi-Gorove Anna - aki egyébként bölcsészként került a memoQ technológiai berkeibe - ezután korábbi szakmájának kulisszatitkairól beszélt, így

a diákok megtudhatták azt is, hogyan dolgozik egy hivatásos filmfordító, hogy készül egy film magyar szinkronja.

A kreatív, ugyanakkor nehéz és időigényes munka során sokkal inkább a színészek mimikájára, artikulációjára kell hangsúlyt fektetni a szó szerinti fordítás ellenében, illetve nagy kihívás a különböző nevek, szóviccek megfelelő tolmácsolása is. A diákok maguk is kipróbálhatták a gyakorlatban, hogy ez mennyire összetett feladat: egy ismert sorozat egyik epizódjának néhány másodperces részletét fordították le önállóan.


Mohácsi-Gorove Anna, Solution Engineer (Fotó: memoQ)

A nap során számos érdekes életutat ismerhettek meg a lányok, a memoQ-nál ugyanis a legkülönbözőbb szakmájú munkatársak működnek együtt. Pándi Veronika például dolgozott matematika tanárként is, nyolc éve a memoQ termékmenedzsere. Bár a köztudatban a fejlesztőt egy sötét, ablaktalan irodában ülő, magányos alakként képzelik el, de a szoftverfejlesztés sokat változott az évek során, manapság az alkalmazáson végzett fejlesztés teljes mértékben csapatmunka. A termékmenedzser szerepe, hogy megértse a felhasználók kéréseit, lefordítsa igényeiket a fejlesztők számára, majd a vezetéssel együtt megvizsgálják, hogy a változtatásra fordított munka és költség milyen arányban van azzal a felhasználói elégedettséggel, amit a módosítás kivált. Magyarul, ha valamin dolgozunk, biztosak lehessünk abban, hogy attól végül boldogabb lesz az ügyfél. A diáklányok ezután „élesben” is kipróbálhatták az agilis projektmenedzsmentet: elmondhatták, szerintük milyen funkciókkal kellene bővíteni, illetve javítani a Meta Messenger alkalmazását, Pándi Veronika pedig a csoport segítségével a legnépszerűbb kéréseket lefordította a fejlesztők nyelvére, majd a közös ötletelés végén az is eldőlt, mely funkciók kerülnek majd be a népszerű üzenetküldőbe, ha a jelenlévő lányok közül néhányan a Meta sorait erősítik a jövőben.


A résztvevő diáklányok előadásokon és interaktív csoportos feladatokon át ismerkedtek a szoftverfejlesztés UX-UI oldalával (Fotó: memoQ)

A közösen elfogyasztott ebéd után Sas Orsolya, Tóth Andrea és Závecz Krisztina együtt mutatták be a frontend fejlesztői munkát, illetve, hogy mi a hasonlóság, és mi a különbség a User Experience (UX), vagyis felhasználói élmény, és a User Interface (UI), magyarul felhasználói felület között. Az előadók élő példái annak, nőként hány különböző területről érkezhet valaki a technológia és informatika berkeibe: Sas Orsolya, aki jelenleg UX designer, hosszú időn át a médiában dolgozott hasonló területen, Závecz Krisztina, közgazdász diplomája megszerzése után többek között fitneszedzőként is kipróbálta magát, mielőtt frontend fejlesztő lett, Tóth Andrea pedig ügynökségi munkák és nagyvállalati pozíciók után váltott, és lett a memoQ UI designere. Az előadók a diáklányokat bevonva, játékos feladatokon keresztül mutattak rá, milyen jelentősége van egy alkalmazás vagy honlap esetében a sebességnek, az átlátható felépítésnek, illetve, hogy milyen összefüggés van az arculat mögötti programkód és a felhasználó oldalán megjelenő felület között.


A Lányok Napja résztvevői a memoQ budapesti irodájában töltötték a napot (Fotó: memoQ)

Mit csinál egy adattudós? Erre adott választ, Guth Anett, a memoQ Data Hub Leadere. Öttagú csapatával a cég ügyfeleinek – köztük több százezer fordítóirodának és nagyvállalatnak – adatait dolgozzák fel és hasznosítják döntéstámogatásban, hogy lássák, hol vannak további üzleti lehetőségek, hol tudnak sikeresebben értékesíteni. Az elemző munkát gazdag szoftveres eszköztár segíti; ezen a területen is a matematika és a logikus gondolkodás az alapja mindennek, ugyanis a számok nyelvén kell leírni azt a folyamatot, amelynek során az adatokból következtetéseket lehet levonni - hangsúlyozta Guth Anett. Az eredményekre a memoQ menedzsmentje és különböző területen dolgozó szakemberei egyaránt támaszkodnak, a Data Hub csapat munkája ezzel is segíti a döntéshozatalt, vagy akár egy bevétel visszaesés elkerülését.

A nap zárásaként a résztvevő lányok ajándékcsomagot kaptak, illetve kedvenc dalaikból playlist is készült, amely a Lányok Napja másnapján elhangzott a memoQ Radióban, ami minden héten a memoQ munkatársai által választott számokkal frissül. A Lányok Napja hetén tehát a memoQ-nál vendégeskedő diákoktól kapott számokból állt a rádió különleges kiadása.

A cikk elkészítésében együttműködő partnerünk volt a memoQ, a világ egyik vezető fordítástámogató szoftverének készítője.

(Borítókép: Getty Images/Maskot)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Feltűnően emberszerűen beszél az egyik leggyorsabban fejlődő humanoid
Feltűnően emberszerűen beszél az egyik leggyorsabban fejlődő humanoid
A Figure robotikai cég két hete jelentette be együttműködését a ChatGPT-t és a Sorát fejlesztő OpenAI vállalattal és az eredményről, a beszélő humanoidról máris megosztottak egy videót.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.