A csillagászok régóta feltételezik, hogy az univerzum első csillagjai jelentősen különböztek a maiaktól, hiszen azok szinte kizárólag a periódusos rendszer legkönnyebb elemeiből, hidrogénből és héliumból épültek fel. Ezek a napnál akár több százszor nagyobb égitestek relatíve rövid ideig léteztek, a robbanásuk során pedig olyan, nehezebb elemek keletkeztek, mint a szén, az oxigén és a magnézium. Ezek az elemek megtalálhatóak a Tejútrendszer legősibb, második generációs csillagainak a külső rétegeiben is, azonban vassal csak az ilyen csillagok magjában lehet találkozni, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy az első csillagok robbanásának energiája sok esetben nem érte el azt a szintet, hogy vas is keletkezzen.

Az Astrophysical Journal című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői ennek megfelelően olyan gázfelhőket kerestek az Európai Déli Obszervatórium (ESO) négy teleszkópból álló Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope, VLT) segítségével, amelyek szénben, oxigénben és magnéziumban gazdagok, ugyanakkor vasból csak kevés található bennük - írja az ESO közleménye. A kutatók végül három olyan távoli gázfelhőt is találtak, amelyekre ráillik ez a meglehetősen sajátos kémiai összetétel, amit a kvazárok fényét elemezve sikerült megállapítaniuk. Ezek a rendkívüli energiával rendelkező rádióforrások a galaxisokban található csillagok összfényességének akár a több százszorosával is rendelkezhetnek, így egészen távolról is észlelhetőek, a VLT X-Shooter műszerének segítségével pedig a csillagászok képesek lebontani ezt a fényt a hullamhosszok széles spektrumára, így felfedve azokat a kémiai elemeket, amikkel a fény az útja során érintkezett.

Stefania Salvadori, a Firenzei Egyetem professzora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a felfedezésük új utakat nyithat az első generációs csillagok indirekt megfigyelésében, kiegészítve a galaxisunk csillagairól szóló tanulmányokat. Valentina D’Odorico, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatója hozzátette, hogy az eredmények a következő generációs műszerek szempontjából is fontosak, hiszen a jelenleg még építés alatt álló Rendkívül Nagy Teleszkóp (Extremely Large Telescope, ELT) műszereivel a mainál is sokkal pontosabb méréseket végezhetnek majd az ilyen gázfelhőkkel kapcsolatban, feltárva az első csillagok rejtélyes természetét.

(Borítókép: ESO/José Francisco Salgado)