Néhány hónappal ezelőtt a NASA még bizakodóan nyilatkozott az előremutató fejlesztésről, februárban magazinunk is írt a teljes mértékben elektromos meghajtású X-57 sikeres hőpróba tesztjéről, ami úgy tűnt, az egyik utolsó próba, mielőtt a repülőgép megkezdheti első repülését. Az amerikai űrügynökség ennek megfelelően korábban azt mondta, az X-57 még ebben az évben a levegőbe emelkedett volna, igaz, az eredeti tervekben szereplő, több mint egy tucat légcsavar helyett csupán kettővel, a Mod 2-nek nevezett módosításnak megfelelően.
Jelenleg azonban úgy tűnik, az X-57 örökre a földön marad, és a gép soha nem fog repülni, se a Mod 2-vel, se újabb módosításokkal. A NASA szerint emögött két tényező áll: a biztonság és az idő. A tervezők ugyanis a közelmúltban olyan biztonsági rést találtak a hajtóműrendszerben, amely meghibásodás esetén komoly veszélyt jelentett volna a pilótára és a földi személyzetre is, ezért úgy döntöttek, ez elfogadhatatlan kockázatot jelent. A probléma kiküszöbölése viszont olyan terhet róna a NASA idei költségvetésére, amely kigazdálkodására jelenleg nincs lehetőségük.
A probléma, ami a projekt meghiúsulásához vezetett a légcsavarokat meghajtó motorokat érintette. A NASA kutatásvezetője azt mondta, a motorok részletes vizsgálata után, a légialkalmassági értékelés során jöttek rá arra, hogy a motorok mechanikusan, repülési terhelés alatt olyan módon is meghibásodhatnak, amely a korábbi földi tesztek során nem derült ki. Bár van megoldás a problémára, azonban ezt a módosítást egyszerűen túl sokáig tartana végrehajtani.
A NASA csapata hangsúlyozta, hogy ennek ellenére büszkék arra, hogy a fejlesztés eddigi eredményeivel segíthetik azokat a magánvállalatokat, akik szintén elektromos repülőgépek létrehozásán dolgoznak.
Az űrügynökség jelenleg két másik, X jelű repülőgép fejlesztésén is dolgozik – ez a megjelölés azt jelenti, hogy a repülőgép kísérleti stádiumban van és elsősorban kutatási célokat szolgál. Az egyik ilyen projekt az X-59, amely a NASA tervei szerint még idén a levegőbe emelkedik, ezzel bebizonyítva, hogy a szuperszonikus repülés jóval csendesebb is lehet, mint jelenleg. A másik pedig egy egészen új, X-66A nevű kezdeményezés, amelyet a „fenntartható repülés élő példájának” is neveznek. A jelenlegi ütemterv szerint a gép 2028-ban repülhet majd először.
(Borítókép: NASA/Lauren Hughes)