Soha ilyen erős röntgensugárzást nem mértek még a Jupiternél, mint most

2022 / 02 / 13 / Felkai Ádám
Soha ilyen erős röntgensugárzást nem mértek még a Jupiternél, mint most
Kisebb energiájú röntgent eddig is detektáltak, most azonban olyan erős sugárzást azonosítottak a kutatók, mint a Naprendszer egyetlen planétáján sem a Földet kivéve. De miért nem vették észre eddig 30 éven át?

A Jupiter furcsa bolygó, és most úgy tűnik, hogy amint tisztázunk vele kapcsolatban egy kérdést, felmerül egy sor másik – mindez persze nem gond, így halad a tudomány. A legújabb fejlemény, melyről a NASA közleménye ír, hogy a Jupiter olyan erős röntgenfényt bocsájt ki, mint a Naprendszer egyik bolygója sem a Földet kivéve. Két kérdés is adódik: hogyan keletkezik ez a sugárzás, és miért nem vette ezt eddig észre senki az elmúlt 30 évben?

A kutatók a Jupitert a hetvenes évek óta közelről tanulmányozzák, azonban, mint az tehát látható, a planéta máig tele van meglepetésekkel. A mostani megfigyelést egyébként a NASA NuSTAR (Nukleáris spektroszkóp-távcső rács) csillagászati műhold tette. A röntgen egyfajta fénysugárzás, de jóval nagyobb energiájú és rövidebb hullámhosszú, mint a látható fény spektruma, amit még az emberi szem érzékelni képes. A bolygóról származó alacsony energiájú röntgensugárzást pedig korábban már többen is tanulmányozták. Akkor arra jutottak, hogy ez a fajta sugárzás a planéta pólusainál jelenik meg, amikor a Jupiter holdja, az Io vulkanikus tevékenysége nyomán ionokkal bombázza a hatalmas bolygót. Ezeket az ionokat a Jupiter mágneses mezője felgyorsítja, és a bolygó pólusai felé irányítja, ahol ütköznek az atmoszférával, aminek eredményeként fény formájában energia szabadul fel. Az így detektálható különös jelekről korábban már írtunk:

Különös rádiójeleket fogott a NASA szondája a Jupiter holdjáról A jelet a Juno űrszonda fogta be, és akár mi is meghallgathatjuk. A tudósok rájöttek arra is, hogy pontosan mi okozza.

Azt már eddig is gyanították a kutatók, hogy ezen tevékenység az eddig mértnél erősebb röntgensugárzással is járhat, de a NuSTAR az első olyan eszköz, amellyel ténylegesen is megerősítették ezt a hipotézist. A Jupiter mágneses mezője ugyanis nem csak hatalmas, de még elképesztően gyorsan is forog – lényegében úgy működik tehát, mint egy gigantikus részecskegyorsító. Ha viszont ilyen erős sugárzásról beszélünk, akkor ezt az Ulysses miért nem érzékelte, amikor 1992-ben elhaladt a bolygó mellett?

A válasz röviden az, hogy azért, mert nem tudta, mit keressen, illetve nem is volt ehhez eléggé érzékeny érzékelőkkel felszerelve. Hasonló sugárzást ugyanis többféle mechanizmus okozhat. A most szóban forgó sugárzás úgynevezett fékezési sugárzás (vagy németül Bremsstrahlung – ami nem meglepő módon fékezési sugárzást jelent). A mechanizmus lényege, hogy a gyorsan mozgó elektronok töltéssel rendelkező atomokkal ütköznek a bolygó légkörében – mivel ez utóbbiak mágnesként vonzzák az atomokat. A kölcsönhatás során az elektron gyorsan veszít a sebességéből, és ez az energia jelenik meg erős röntgensugárzás formájában. Azonban minél erősebb a röntgensugárzás, annál nehezebben érzékelhető, így ki is lógott abból a tartományból, amit az Ulysses műszerei még képesek lettek volna detektálni. Most azért sikerült kimutatni a NuSTAR adataiból ezt a sugárzást, mert a számítási modellnél figyelembe vették a fékezési sugárzást – kiderült viszont az is, hogy ezt az Ulysses nem tudta volna érzékelni 30 éve.

Mivel pedig a Jupiter fura bolygó, ezzel nem értünk a rejtélyek végére, sőt még csak az út elején járunk a kutatók szerint. Azt ugyanis értjük, hogy a forgó mágneses mező képes a részecskéket felgyorsítani, ám pontosan nem tudjuk, hogy a részecskék miként érnek el ilyen elképesztő sebességet a bolygón. Jó hír viszont, hogy a Jupiter több fizikai tulajdonságában is hasonlít az űr egyéb mágneses égitestjeire: a magnetárokra, neutroncsillagokra, valamint a fehér törpékre – így a hatalmas bolygó további tanulmányozása akár ezek titkaira is (elnézést a szójátékért!) fényt deríthet.

(Fotó:  NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS, a nagyítás Kevin M. Gill munkája (CC-BY))


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.