A Joint European Torus (JET) 1983-ban lépett működésbe azzal a céllal, hogy helyet adjon az ITER előkészítéséhez szükséges kísérleteknek, amelyek során a kutatók tanulmányozhatják a fúziós jelenségeket, az extrém körülményeknek a különféle anyagokra gyakorolt hatását és a deutérium és trícium üzemanyagok reakcióit. A tokamak korának legnagyobb ilyen jellegű berendezése volt, bár azóta ezt a címet átvette tőle a japán JT-60SA, vagyis a kis ITER, ami részben szintén a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor előfutárának tekinthető. A JET-ben négy évtizedes üzemelése alatt három deutérium-trícium kísérletsorozatot végeztek, hogy teszteljék a keverék üzemanyagként való hasznosításának lehetőségeit és sikerült is 1997-ben 21,7 megajoule, majd 2021-ben már 59 megajoule, végül az utolsó kísérletben 69 megajoule energiát generálni: utóbbi eredményhez mindössze 0,2 milligramm üzemanyagot használtak fel.
A JET még bezárása után is kulcsfontosságú projektek helyszíne, most már nem fúziós energiával kapcsolatos kísérleteket végeznek benne ugyan, de az itt zajló robotikai tesztek tapasztalatait is felhasználják majd az ITER és más fúziós erőművek működtetése során. Februárban egy 35 napig tartó kísérlet alatt az Egyesült Királyság Atomenergia Ügynöksége (UKAEA) és az Oxford Robotics Institute (ORI) a Boston Dynamics négylábú robotját, Spotot küldte az immár inaktív reaktor területére, hogy ellenőrizze a helyszínt, adatokat gyűjtsön és közvetítsen és leolvassa a helyszínen telepített szenzorokat. A robot teljesen automata üzemmódban haladt végig a területeken különféle berendezésekkel felszerelve és az ORI AutoInspect platformját használva, miközben kikerülte az útjába kerülő akadályokat és együttműködött a leszerelésen dolgozó személyzettel.
A teszt bizonyította, hogy a robotok megfelelően alkalmazhatóak olyan helyszíneken az emberi munkaerő segítésére, amelyek veszélyesek vagy legalábbis kockázatosak lennének a személyzet számára, valamint azt is, hogy a robotok önálló, irányítás nélküli üzemelésre is alkalmasak. A működésen kívüli JET nem hasonlítható ugyan össze egy üzemelő fúziós reaktor környezetével, de az eredmények hozzájárulnak a más fúziós létesítményekben zajló jövőbeli karbantartási vagy éppen leszerelési munkák megtervezéséhez is.
(Fotó: United Kingdom Atomic Energy Authority, EFDA/JET, a borítókép a JET 1991-es állapotát mutatja)