Az Európai Unió 2019/904-es számú irányelve szerint 2024 nyarától a műanyag kupakkal és fedéllel felszerelt termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a kupakok és fedelek az italtárolókhoz rögzítve maradnak a termék rendeltetésszerű használata során. A szabályozás emellett megtiltja az olyan műanyagból készült, egyszer használatos termékek (single use plastics) forgalmazását, mint például a műanyag evőeszközök, szívószálak, fültisztítópálcikák, léggömböket tartó pálcák. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a Rakétának azt mondta, az intézkedésre azért van szükség, mert az óceánokba és tengerekbe kerülő szemét jelentős része úgynevezett egyszer használatos műanyaghulladék: a Minderoo Alapítvány által összeállított tanulmány megállapította, hogy 2021-ben a világon 139 millió tonna egyszer használatos műanyaghulladék keletkezett, ami 6 millió tonnával több, mint 2019-ben, amikor először mérték kimondottan az ilyen hulladék mennyiségét. Az európai tengerpartokon a 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag tárgy adja az összes tengeri műanyaghulladék 70 százalékát.

A polipropilénből készült kupak tehát az egyik leggyakrabban előforduló szemét a környezetben, amelyet kis mérete miatt az emberek nagyon sokszor egyszerűen eldobjnak, ami a szennyezés mellett az élővilágra is nagy kockázatot jelent: a madarak és a vízi állatok ugyanis gyakran elfogyasztják a kupakokat, ettől pedig nem ritkán el is pusztulnak. A kupakok sokszor a kommunális szemétgyűjtőkben végzik, azonban

ezek a kis műanyagdarabok még akkor sem feltétlen kerülnek újrahasznosításra, ha sikerül őket szelektíven összegyűjteni, mert annyira kisméretűek, hogy nem akadnak fent a folyamat során használt rendszerek rostáján.

Ezt a problémát próbálja kiküszöbölni az EU irányelve, hisz a palackokhoz rögzítve a kupakok azokkal együtt a sárga jelölésű hulladékgyűjtő kukákba dobhatók, ezzel pedig visszakerülnek a körforgásba, emelte ki a szakértő.

A kupakok rögzítése nem csak környezetvédelmi szempontból előnyös, de higiénikus is, mivel a használat során így nem tesszük le a fedőt különböző helyekre, ezzel csökkentve a kockázatát annak, hogy szennyeződést, baktériumokat viszünk be ivás közben. Sokan aggódhatnak amiatt, hogy a rögzített kupakok bevezetésével megszűnnek a kupakgyűjtő jótékonysági akciók is, Simon azonban hangsúlyozta, hogy a 3 grammos kupakok ára kilogrammonként jelenleg mindössze 65 forint, amelyből 15 forint a szállítási költség, így belátható, hogy több tonnányi műanyagot kell ahhoz gyűjteni, hogy értelmezhető összeg gyűlhessen össze a rászorulók számára.

A szóban forgó EU-s irányelv két fő célja egyrészt meggátolni, hogy az emberek eldobják ezeket a kupakokat, illetve, annak elősegítése, hogy több ilyen fedő kerüljön újrahasznosításra. Ilyen értelemben a szabályozás két legyet üt egy csapásra, mondta Simon Gergely.

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszer miért nem tudta az elmúlt évtizedek során lecserélni a PET-palackokat más, környezetbarátabb csomagolásra, Simon azt mondta, ennek legfőbb oka a műanyag célszerűsége, és tartóssága. A szakértő példaként megemlítette, hogy egy Szentendrén rendezett szemétgyűjtő esemény során rengeteg olyan termék műanyag palackját találták meg gyakorlatilag sértetlenül a környezetben, amelyek már több mint 10 éve nincsenek forgalomban. Ezek legtöbbször ásványvizes palackok voltak, amelyek esetében a csomagolás többe kerül, mint a benne lévő víz, amit értékesítenek.

Magyarország 2021-ben több mint 3 millió tonna szemetet termelt, aminek csupán 30 százalékát hasznosították újra. Simon Gergely szerint nagy probléma az is, hogy

a hazánkban szelektíven összegyűjtött PET-palackok nagyrészét Németországba szállítják, és ott hasznosítják újra, a műanyag palackokból pedig ismét műanyag palack lesz.

A szakértő szerint eleve rossz koncepció, hogy az eldobható csomagolást szintén eldobhatóval helyettesítik, az ideális az lenne, ha a PET-palackok helyét visszaváltható, újratölthető műanyagflakonok, üvegek vennék át, így elkerülhető lenne az újrahasznosítással járó energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsotás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján 2024-től kötelezően visszaválthatóak lesznek az üvegek, a műanyag palackok és a fém italos dobozok, Simon szerint azonban ez csak az újrahasznosítást segíti elő, és félő, hogy meg inkább visszaszorítja az újratölthető palackok használatát. Az Európai Unió hulladékhierarchiája szerint a legfontosabb a szemét keletkezésének megelőzése, ezután jön az újrahasználat (például a palackok újratöltése is ide tartozik), és csak ezután következik az újrahasznosítás.

A szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással az emberek nagyrésze keveset tud, aminek oka nagyrészt a témával kapcsolatos edukáció hiánya. A szakértő szerint valószínűleg ezen a területen is előrelépést hoz 2024-től az, hogy a palackokat és üvegeket pénzért lehet majd visszaváltani, hiszen az emberek így motiváltak lesznek abban, hogy visszavigyék ezeket a termékeket, így azok nagyobb eséllyel kerülnek vissza a körforgásba, mint a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtés során, amikor a lakosság lelkiismeretére van bízva, hogy hova dobja a szemetet.

A palackok visszaváltásának lehetősége a jelenlegi 30 százalékos újrahasznosítási arányt Simon szerint jelentősen, akár 50-70 százalékra is növelheti Magyarországon.

A Greenpeace Magyarország nemrégiben megkérdezte a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-t, hogy tervezi-e a lakosság edukációját, tájékoztatását a szelektív hulladékgyűjtéssel és a kapcsolódó tudnivalókkal kapcsolatban. A vállalat azt felelte, az oktatás nem a koncesszió része, az ő feladatuk az újrahasznosítás megszervezése és a célszámok elérése. Simon Gergely szerint pedig kiemelten fontos lenne az emberek oktatása, edukációja, hazánkban ugyanis a mai napig rengetegen égetik el házilag a műanyagot, dobják a kályhákba a szemetet válogatás nélkül.

Visszatérve a rögzített kupakok kérdésére, érdekes fejlemény, hogy a Coca-Cola egy évvel a 2024-es határidő előtt elkezdte a termékeit az új szabályozásnak megfelelő fedővel ellátni. Arra a kérdésünkre, hogy a Coca-Colához hasonló nagy cégeknek mekkora a felelőssége a fogyasztók edukációjában Simon Gergely azt mondta, hogy bár ezek a vállalatok sok embert tudnak elérni, az elsődleges feladatuk nem az oktatásban rejlik, hanem abban, hogy a jelenleginél sokkal kevesebb hulladékkal és szennyezéssel járó termékeket gyártsanak. Jelenleg ugyanis sajnos egyre csak növelik a hulladék mennyiségét, a környezet számára sokkal jobb lenne, ha például nem csak az újrahsznosítható, de az újrahasználható csomagolás bevezetésében is élen járnának. A Coca-Cola esetében nagy előrelépést jelentene a cég ikonikussá vált, visszaváltható üvegpalackjának újbóli forgalomba hozása. Nyugat-Európában egyre inkább terjed az ilyen újratölthető csomagolások használata, Ausztriában például érezhetően több ilyen terméket találunk a boltok polcain, mint például Magyarországon, hangsúlyozta a szakértő.

(Borítókép: Rakéta/Bodnár Barna)