Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése

2023 / 09 / 30 / Bodnár Barna
Sokakat zavar, mégis fontos lépés az italos palackokhoz rögzített kupakok bevezetése
Bár nem mindenki szereti az üdítős flakonokhoz és tejtermékek dobozához rögzített kupakokat, érdemes hozzászokni ehhez az új megoldáshoz, 2024-től ugyanis egy EU-s irányelv alapján csak így lehet majd forgalomba hozni az italokat. Mi áll a döntés hátterében, és milyen hatása van környezetvédelmi szempontból a jogszabálynak? Erről, és az ehhez kapcsolódó problémákról kérdeztük Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét.

Az Európai Unió 2019/904-es számú irányelve szerint 2024 nyarától a műanyag kupakkal és fedéllel felszerelt termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a kupakok és fedelek az italtárolókhoz rögzítve maradnak a termék rendeltetésszerű használata során. A szabályozás emellett megtiltja az olyan műanyagból készült, egyszer használatos termékek (single use plastics) forgalmazását, mint például a műanyag evőeszközök, szívószálak, fültisztítópálcikák, léggömböket tartó pálcák. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a Rakétának azt mondta, az intézkedésre azért van szükség, mert az óceánokba és tengerekbe kerülő szemét jelentős része úgynevezett egyszer használatos műanyaghulladék: a Minderoo Alapítvány által összeállított tanulmány megállapította, hogy 2021-ben a világon 139 millió tonna egyszer használatos műanyaghulladék keletkezett, ami 6 millió tonnával több, mint 2019-ben, amikor először mérték kimondottan az ilyen hulladék mennyiségét. Az európai tengerpartokon a 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag tárgy adja az összes tengeri műanyaghulladék 70 százalékát.

A polipropilénből készült kupak tehát az egyik leggyakrabban előforduló szemét a környezetben, amelyet kis mérete miatt az emberek nagyon sokszor egyszerűen eldobjnak, ami a szennyezés mellett az élővilágra is nagy kockázatot jelent: a madarak és a vízi állatok ugyanis gyakran elfogyasztják a kupakokat, ettől pedig nem ritkán el is pusztulnak. A kupakok sokszor a kommunális szemétgyűjtőkben végzik, azonban

ezek a kis műanyagdarabok még akkor sem feltétlen kerülnek újrahasznosításra, ha sikerül őket szelektíven összegyűjteni, mert annyira kisméretűek, hogy nem akadnak fent a folyamat során használt rendszerek rostáján.

Ezt a problémát próbálja kiküszöbölni az EU irányelve, hisz a palackokhoz rögzítve a kupakok azokkal együtt a sárga jelölésű hulladékgyűjtő kukákba dobhatók, ezzel pedig visszakerülnek a körforgásba, emelte ki a szakértő.

A kupakok rögzítése nem csak környezetvédelmi szempontból előnyös, de higiénikus is, mivel a használat során így nem tesszük le a fedőt különböző helyekre, ezzel csökkentve a kockázatát annak, hogy szennyeződést, baktériumokat viszünk be ivás közben. Sokan aggódhatnak amiatt, hogy a rögzített kupakok bevezetésével megszűnnek a kupakgyűjtő jótékonysági akciók is, Simon azonban hangsúlyozta, hogy a 3 grammos kupakok ára kilogrammonként jelenleg mindössze 65 forint, amelyből 15 forint a szállítási költség, így belátható, hogy több tonnányi műanyagot kell ahhoz gyűjteni, hogy értelmezhető összeg gyűlhessen össze a rászorulók számára.


Fotó: Rakéta/Bodnár Barna

A szóban forgó EU-s irányelv két fő célja egyrészt meggátolni, hogy az emberek eldobják ezeket a kupakokat, illetve, annak elősegítése, hogy több ilyen fedő kerüljön újrahasznosításra. Ilyen értelemben a szabályozás két legyet üt egy csapásra, mondta Simon Gergely.

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszer miért nem tudta az elmúlt évtizedek során lecserélni a PET-palackokat más, környezetbarátabb csomagolásra, Simon azt mondta, ennek legfőbb oka a műanyag célszerűsége, és tartóssága. A szakértő példaként megemlítette, hogy egy Szentendrén rendezett szemétgyűjtő esemény során rengeteg olyan termék műanyag palackját találták meg gyakorlatilag sértetlenül a környezetben, amelyek már több mint 10 éve nincsenek forgalomban. Ezek legtöbbször ásványvizes palackok voltak, amelyek esetében a csomagolás többe kerül, mint a benne lévő víz, amit értékesítenek.

Magyarország 2021-ben több mint 3 millió tonna szemetet termelt, aminek csupán 30 százalékát hasznosították újra. Simon Gergely szerint nagy probléma az is, hogy

a hazánkban szelektíven összegyűjtött PET-palackok nagyrészét Németországba szállítják, és ott hasznosítják újra, a műanyag palackokból pedig ismét műanyag palack lesz.

A szakértő szerint eleve rossz koncepció, hogy az eldobható csomagolást szintén eldobhatóval helyettesítik, az ideális az lenne, ha a PET-palackok helyét visszaváltható, újratölthető műanyagflakonok, üvegek vennék át, így elkerülhető lenne az újrahasznosítással járó energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsotás. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján 2024-től kötelezően visszaválthatóak lesznek az üvegek, a műanyag palackok és a fém italos dobozok, Simon szerint azonban ez csak az újrahasznosítást segíti elő, és félő, hogy meg inkább visszaszorítja az újratölthető palackok használatát. Az Európai Unió hulladékhierarchiája szerint a legfontosabb a szemét keletkezésének megelőzése, ezután jön az újrahasználat (például a palackok újratöltése is ide tartozik), és csak ezután következik az újrahasznosítás.

A szelektív hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással az emberek nagyrésze keveset tud, aminek oka nagyrészt a témával kapcsolatos edukáció hiánya. A szakértő szerint valószínűleg ezen a területen is előrelépést hoz 2024-től az, hogy a palackokat és üvegeket pénzért lehet majd visszaváltani, hiszen az emberek így motiváltak lesznek abban, hogy visszavigyék ezeket a termékeket, így azok nagyobb eséllyel kerülnek vissza a körforgásba, mint a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtés során, amikor a lakosság lelkiismeretére van bízva, hogy hova dobja a szemetet.

A palackok visszaváltásának lehetősége a jelenlegi 30 százalékos újrahasznosítási arányt Simon szerint jelentősen, akár 50-70 százalékra is növelheti Magyarországon.

A Greenpeace Magyarország nemrégiben megkérdezte a hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-t, hogy tervezi-e a lakosság edukációját, tájékoztatását a szelektív hulladékgyűjtéssel és a kapcsolódó tudnivalókkal kapcsolatban. A vállalat azt felelte, az oktatás nem a koncesszió része, az ő feladatuk az újrahasznosítás megszervezése és a célszámok elérése. Simon Gergely szerint pedig kiemelten fontos lenne az emberek oktatása, edukációja, hazánkban ugyanis a mai napig rengetegen égetik el házilag a műanyagot, dobják a kályhákba a szemetet válogatás nélkül.

Visszatérve a rögzített kupakok kérdésére, érdekes fejlemény, hogy a Coca-Cola egy évvel a 2024-es határidő előtt elkezdte a termékeit az új szabályozásnak megfelelő fedővel ellátni. Arra a kérdésünkre, hogy a Coca-Colához hasonló nagy cégeknek mekkora a felelőssége a fogyasztók edukációjában Simon Gergely azt mondta, hogy bár ezek a vállalatok sok embert tudnak elérni, az elsődleges feladatuk nem az oktatásban rejlik, hanem abban, hogy a jelenleginél sokkal kevesebb hulladékkal és szennyezéssel járó termékeket gyártsanak. Jelenleg ugyanis sajnos egyre csak növelik a hulladék mennyiségét, a környezet számára sokkal jobb lenne, ha például nem csak az újrahsznosítható, de az újrahasználható csomagolás bevezetésében is élen járnának. A Coca-Cola esetében nagy előrelépést jelentene a cég ikonikussá vált, visszaváltható üvegpalackjának újbóli forgalomba hozása. Nyugat-Európában egyre inkább terjed az ilyen újratölthető csomagolások használata, Ausztriában például érezhetően több ilyen terméket találunk a boltok polcain, mint például Magyarországon, hangsúlyozta a szakértő.

(Borítókép: Rakéta/Bodnár Barna)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így működik a magyar fejlesztésű üveg-, PET-palack- és aludoboz-visszaváltó guruló automata
Így működik a magyar fejlesztésű üveg-, PET-palack- és aludoboz-visszaváltó guruló automata
A nyártól már általánosan kötelező új visszagyűjtési rendszer részeként elmés azonosító-feldolgozó rendszerrel felszerelt furgonok gyűjtik be a dobozokat, palackokat a kisboltokból. Megnéztük, hogyan lapít, zúz és ad nyugtát egy ilyen autó.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.