Minél többet tudunk meg a Marsról, annál valószínűbbnek tűnik, hogy a bolygó egykor sokkal jobban hasonlított a Földre, mint arra a kietlen kősivatagra, aminek mi ismerjük. Az égitestnek évmilliárdokkal ezelőtt a mainál sokkal sűrűbb légköre volt, a felszínén pedig bőséges mennyiségben volt megtalálható a víz, vagyis a feltételek elméletileg ideálisak lehettek az élet kialakulásához is.

Most a kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech kutatói gyarapították tovább a bolygóról való tudásunkat, akik a 2001 óta a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szonda által készített fotókat elemezve kiderítették, hogy az égitest felszínén sokkal tovább volt víz, mint ahogy eddig feltételezték. A kutatók eddig úgy gondolták, hogy a Mars felszínéről nagyjából hárommilliárd évvel ezelőtt tűnt el a víz, ugyanakkor az Advancing Earth and Space Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a bolygón 2,5-2 milliárd évvel ezelőtt is volt még felszíni víz.

A szakértők a 2008-ban felfedezett nátrium-klorid (azaz asztali só) lerakatokat vizsgálták behatóan, amelyek több tíz, esetenként akár több száz négyzetkilométeren terülnek el a Mars felszínén. Ezek a sólerakatok feltételezések szerint akkor alakultak ki, amikor a bolygóról az utolsó nagyobb felszíni vízterület is elpárolgott, és ahhoz képest, hogy mekkora kiterjedésűek, meglehetősen vékonyak, csupán háromméteres mélységig vannak jelen a talajban. Bethany Ehlmann, a tanulmány társszerzője szerint a Földön az Antarktiszon figyelhető meg hasonló jelenség, ahol az olvadt hó szezonálisan tavakat hoz létre, azonban mivel a víz nem tud leszivárogni a fagyott permafrosztba, így a víz elpárolgása után csak egy viszonylag vékony sólerakat jön létre.

A marsi sólerakatok korát a kutatók a meteorbecsapódások segítségével állapították meg: az egyes területeken található kráterek számából viszonylag pontosan meg lehet becsülni az adott terület kialakulásának az idejét, ez alapján pedig a kutatók úgy becsülik, hogy a sólerakatokat tartalmazó vulkanikus síkság csak nagyjából 2,3 milliárd évvel ezelőtt jött létre.

Ellen Leask, a kutatás vezetője elmondta, hogy a felfedezés a jövőbeli Mars-missziókra is hatással lehet, hiszen az általuk vizsgált területen például több mint egymilliárd évvel tovább volt víz, mint a Perseverance által jelenleg is vizsgált Jezero-kráterben. A lehetséges marsi élet kutatása szempontjából ez pedig egyáltalán nem mindegy, hiszen minél tovább voltak adottak a feltételek egy bizonyos területen az élet kialakulásához, annál jobb esély van rá, hogy a kutatók valóban rábukkanjanak a korábbi élet nyomaira.

A Mars vízkészletével kapcsolatban nem ez az első nagy hatású kutatás, ami az elmúlt időszakban napvilágot látott: alig egy hónappal ezelőtt európai és orosz kutatóknak sikerült megállapítaniuk, hogy az eddigi ismereteinknek ellentmondva a bolygó egyenlítői részén is nagyobb mennyiségű víz található a felszín alatt, tavaly ősszel pedig a Perseverance adatai alapján azt is megerősítették, hogy a Jezero-kárter egykor valóban egy tómeder volt, amit egy bővizű folyó táplált.

(Inverse, Borítókép: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Getty Images)

Elismert kutatók szerint lenne lehetőség a Mars lakhatóvá tételére A többek között a NASA vezető kutatója által jegyzett tanulmány egy egészen újszerű megoldást javasol arra, hogyan lehetne mesterséges mágneses teret létrehozni a bolygó körül.