Az űrügynökség szakemberei a marsjáró által a Jezero-kráter nyugati oldalán található sziklákról készült képeket elemezve jutottak erre a felismerésre, amelyekről a műholdképek alapján már korábban is feltételezték, hogy egykor egy folyódelta lehetett a helyükön. Az üledékrétegek tanulmányozása során megállapították, hogy a 45 kilométeres átmérőjű krátert nagyjából 3,7 milliárd évvel ezelőtt egy kisebb folyó táplálta vízzel, amelynek vízhozama sokáig egyenletes volt, de a tó kiszáradása előtt a klímában bekövetkező változás miatt több villámáradás is bekövetkezhetett - írja a Massachusetts Institute of Technology a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.

Egy friss tanulmány szerint lehet, hogy már meg is találtuk a marsi életet A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont és a George Mason Egyetem kutatói a korábbi marsjárók fotóit elemzve jutottak arra a következtetésre, hogy a bolygón gombaszerű élőlények nőhetnek.

A folyó egyenletes vízhozamát abból következtették ki, hogy az alsóbb üledékrétegek sokkal finomabbak, ugyanakkor a nagy sziklák, amelyek az üledék felső rétegeiben találhatóak, hirtelen bekövetkező áradásokról tanúskodnak. Ezeket a sziklákat a kutatók számításai szerint több mint hatvan kilométerről sodorta a kráterbe a folyó, amelynek vízhozama az áradások alatt akár 3000 köbméter is lehetett másodpercenként (összehasonlításképpen: a Duna átlagos vízhozama Budapestnél másodpercenként 2300 köbméter).

A kutatóknak arra egyelőre nincs válaszuk, hogy mitől változhatott meg a bolygó klímája, de remélik, hogy a sziklák erre is választ adhatnak. Bejnamin Weiss, az MIT Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének bolygótudományi munkatársa és az elemzést végző csapat tagja elmondta, hogy a felfedezés azért különösen izgalmas, mert bepillantást nyújthat abba a pillanatba, amikor a Mars egy földszerű, lakható környezetből a ma is ismert kősivataggá változott, ehhez hasonló nyomokat pedig mindeddig még nem találtak máshol a bolygón.

A NASA természetesen további vizsgálatoknak fogja alávetni az egykori tó üledékes rétegeit abban a reményben, hogy talán az egykori vízi élővilág nyomaira is rábukkanhatnak. Azonban elképzelhető, hogy erre még hosszú éveket is várni kell, hiszen a Perseverance egyelőre csak begyűjti a kőzetmintákat, amelyeket később egy másik misszió fog visszahozni a Földre, hogy a kutatók részletesen kielemezhessék őket.

További cikkek a témában:

A marshelikopter már nem csak repül, de a marsi élet kutatásába is aktívan besegít Az Ingenuity jócskán túlteljesítette az előzetes elvárásokat, ezzel pedig a kutatóknak is rendkívüli módon megkönnyíti a dolgát.

A Mars egyes helyein valami eltüntethette az ősi életre utaló nyomokat A Gale-kráter alján bizonyos helyeken egyszerűen hiányzik az az üledékréteg, amely az ősi életre utaló nyomokat őrizhette.

Ezúttal sikeres lehetett a Perseverance mintagyűjtése A feltételes mód annak szól, hogy a fényviszonyok miatt nem egyértelmű az utolsó felvételeken, hogy a minta valóban benne van-e a tartályban.