Hogy fog kinézni a világ tíz év múlva, mikor a fizikai és virtuális valóság teljesen egybeolvad és a transzmédia eluralkodik?
“Nézzünk szembe vele: beléptünk a média konvergenciájának időszakába, ami a tartalom áramlását különböző médiacsatornákon majdhogynem elkerülhetetlenné teszi. Az elmozdulás a filmek esetében a digitális effektusok irányába és a videójátékok grafikájának minőségi javulása azt jelenti, hogy sokkal realisztikusabbá válik az előállítás költségeit csökkenteni a tartalom megosztásával a médiumok között. A modern szórakoztatóipari struktúra minden elemének tervezése ezen az egyetlen ötleten alapul - a szórakoztatóipari franchise-ok megalkotása és terjesztése.” - mondta Henry Jenkins professzor a modern média működésével kapcsolatban, amelynek szerinte legfontosabb jellemzője az úgynevezett transzmédia történetmesélés megjelenése, azaz az a jelenség, mikor egy történetet, például a Csillagok Háborúját, már nem csak a moziban láthatjuk, hanem a karakterek megjelennek a legkülönbözőbb platformokon, videójátékokban, sorozatokban, könyvekben.
A professzor amellett érvelt, hogy a transzmédia jó dolog: ha egy képzelt világ elég érdekesen van kitalálva és beszippantja a közönséget, akkor érdemes minél többet mutatni belőle,
de csak akkor, ha minden új platformon való megjelenés valami pluszt ad a történethez.
Jenkins szavai mintha a mai valóságról szólnának, mikor a tartalomfogyasztás a régi, lineáris mód helyett már jócskán multiplatformos szórakozássá vált, de valójában az előbb idézett publikációja több mint húsz évvel ezelőtt, 2003-ban jelent meg. A transzmédia kora pedig még mindig nem bontakozott ki egészen, legalábbis bőven van még helye a fejlődésnek a szórakoztatóipari szereplők szerint. Egyike ezeknek a Sony, ami a világ vezető médiakonglomerátumaként pontos rálátással bír arra, hogyan is alakulnak a felhasználói szokások és igények akár a tartalomfogyasztás, akár a tartalomgyártás terén.
A cég elképzelése szerint a világ tíz év múlva valójában nem fog nagyon máshogy kinézni, mint ma, de a most még gyerekcipőben járó technológiák és ma is jelenlévő, de még talán nem annyira népszerű eszközök észrevétlenül annyira beépülnek az emberek mindennapjaiba, hogy a használatuk tökéletesen természetessé válik. Avatár formájában találkozni az ismerőseinkkel? XR-szemüvegben dolgozni a kollégákkal, akik a világ másik felén élnek és mégis teljes életnagyságban tűnhetnek fel mellettünk a közös projekt erejéig? Úgy sétálni az utcán, hogy az közben átalakul valamilyen fantáziavilággá a virtuális valóságnak köszönhetően? Ezek a lehetőségek most is rendelkezésre állnak, a technológia már többé-kevésbé megérett rá, de azért a felvázolt szituációk még kevésbé számítanak hétköznapinak.
“Tíz év múlva egy többrétegű világban élünk majd, ahol a fizikai és virtuális valóságok határok nélkül olvadnak egymásba.”
- jósolja a Sony.
Ebben a jövőben a cég legfontosabb célját a Kando megteremtése jelenti, ami egy speciális japán hozzáállást takar - ez főként az alkotás öröméről és a mély benyomások létrehozásáról szól. A Kando világában a tartalomgyártók számára az alkotás “korlátok nélküli élmény lesz, a tér és idő megszorításainak túllépésével”, ehhez persze elengedhetetlen a megfelelő digitális eszközök használata. A Sony a Creative Entertainment Vision koncepcióban nem valós termékprototípusokat mutat be ugyan, vagyis arra nem számíthatunk, hogy a futurisztikus kontrollert vagy az XR-szemüveget nemsokára már meg is vásárolhatjuk, de szemlélteti, hogy milyen irányt vehetnek a fejlesztések és hogyan használhatjuk majd őket a szórakoztatás (vagy munka) területén.
(Fotó: Sony)
