A Curiosity marsjáró 2012-ban landolt a Marson, és azóta folyamatosan járja a bolygót, hogy feltérképezze azokat a régiókat, amelyek egykor ősi életnek adhattak otthont, emellett a Mars egykori geológiai és éghajlati viszonyait is igyekeznek feltárni a segítségével. A rover a Gale-kráter területén folytat vizsgálatokat, 2019-től 2020-ig pedig a Glen Torridon térségét látogatta meg, ami ígéretes helynek bizonyult az élet nyomai utáni kutatásokhoz. A skóciai hegyekről elnevezett terület különlegessége, hogy agyagban gazdag homokkő alkotja, ami arra utal, hogy régen víz borította, és ez ideális környezetet biztosíthatott a mikrobiális élet megjelenéséhez. Az agyagos talaj pedig különösen jól megőrzi a szerves vegyületeket, így a kutatás kiemelt célpontjává vált a régió a Floridai Egyetem leírása szerint.

A Curiosity az itt begyűjtött mintákat helyben elemezte a fedélzetén lévő mini-laboratórium, az úgynevezett SAM (Sample Analysis at Mars) használatával, és most először végezte el a TMAH-tesztet, aminek során a tetrametil-ammónium-hidroxid vegyületet alkalmazva bontotta le a nagyobb molekulákat, hogy a SAM eszközeivel könnyebben analizálhatóak legyenek. A vizsgálatok révén kiderült, hogy a Curiosity az eddigi legváltozatosabb mintát találta meg a Glen Torridon környékén:

összesen 21 széntartalmú molekulát azonosítottak a vizsgált anyagban, ezek közül pedig 7 teljes újnak számító, vagyis eddig a Marson sosem látott molekula volt.

A tudósok azt nem tudják megállapítani, hogy ezek a szerves molekulák biológiai vagy geológiai folyamatok révén jöttek-e létre (mindkét lehetőség fennáll), de a felfedezésük megerősítette, hogy az ősi Marson megvolt a megfelelő kémiai környezet az élet fenntartásához - írja a NASA a felfedezés kapcsán. Ráadásul ezek a molekulák azoknak a vegyületeknek az egyre bővülő listájához csatlakoznak, amelyeket a kőzetek épségben megőriznek több milliárd évig annak ellenére, hogy a Marson rájuk ható sugárzás sok vegyületet lebont idővel.

A molekulák között megtalálhatóak többek között heterociklusos nitrogénvegyületek is, amelyben nitrogén és szénatomok alkotnak gyűrűt - az ehhez hasonló struktúrák a DNS-ek és RNS-ek “elődjei” lehetnek, vagyis az élet építőköveinek kialakulásához vezető út fontos állomásai. A kutatók azonban a Curiosity fedélzeti eszközeivel nem tudnak olyan alapos vizsgálatokat elvégezni, ami alapján kiderülhetne, hogy ezek és más újonnan detektált molekulák helyben formálódtak-e a Marson, vagy egy meteorral érkeztek a felszínre, illetve azt se tudják meghatározni, hogy a szerves vegyületek geológiai folyamatok eredményeiként keletkeztek vagy az ősi élet nyomai lehetnek.

“Úgy gondoljuk, hogy olyan szerves anyagot találtunk, amely 3,5 milliárd éve konzerválódott a Marson”

- mondta el Amy Williams, a Floridai Egyetem munkatársa - “Rendkívül hasznos, ha bizonyítékot találunk arra, hogy az ősi szerves anyag képes megmaradni, mert így felmérhetjük egy környezet lakhatóságát. És ha az élet nyomait fennmaradt szerves szén formájában szeretnénk keresni, ez az eredmény mutatja, hogy ez lehetséges.”

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

A marsi ősi élet nyomait minden bizonnyal a part menti talapzatban érdemes keresni Az asztrobiológusok évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy egykor tényleg hatalmas víztömeg borította-e a Marsot, vagy sem, egy friss kutatás azonban most végre pontot tehet az ügy végére.