A SignAll Technologies már évek óta fejleszti azt a rendszert, mely nagyban segítheti nem csak a siketek és nagyothallók társadalmi beilleszkedését, hanem a halló emberek jelnyelvtanulási lehetőségeit is. Egyelőre még csak az ASL vagyis az American Sign Language fordítására képezték ki az eszközt, de a jövőben akár magyar nyelven is bevethető lesz.

Miért pont az ASL?

Utazzunk vissza egy kicsit az időben a kezdetekhez. A SignAll története Debrecenben kezdődött, ahol a Dolphio Technologies központjában egy amerikai jelnyelvet ismerő siket kollégát szerettek volna felvenni, csakhogy előre nem várt akadályba ütköztek: nem sikerült ASL-t ismerő tolmácsot találni. Ekkor jött az ötlet, hogy talán a tolmács kihagyásával is meg lehetne oldani a problémát és már bele is vágtak a fejlesztésekbe: a megalkotott eszköz érzékeli viselője mozdulatait, a mesterséges intelligencia szoftver pedig a képernyőn megjelenítve lefordítja azt angol nyelvre. Folyamatban van a fordított irányú, tehát a hangzó angolról jelnyelvre történő fordítás kialakítása is.

Az ASL Amerikában nem csak a siketek, hanem a halló lakosság körében is nagyon népszerű és nem csak azért, amiért itthon például az eszperantó, vagy a lovári nyelv, melyeket nem minden hátsó szándék nélkül, gyakran a második nyelvvizsga minél gyorsabb megszerzésének reményében tanulnak a ravasz diákok. Az amerikai siket közösségek nagyon aktív tevékenységet fejtenek ki a hátrányos helyzetű kisebbség elfogadtatásának érdekében, ennek köszönhetően élen járnak a jelnyelv mindennapi életben való integrálásában, törvény írja elő például, hogy a munkahelyeken tolmácsot köteles biztosítani a munkáltató. A kórházakban is nagy szükség van erre, hogy a páciens tisztában legyen a kezelése részleteivel, tudjon kommunikálni az orvosával, sőt most már a mozikban is szabály van rá, hogy külön jelnyelv-feliratos filmeket is vetítsen az üzemeltető. Ennek ellenére a siketek még mindig nehezen boldogulnak, egy 2017-es felmérés szerint még mindig csak 39%-uk tudott teljes munkaidőben elhelyezkedni, de ez valószínűleg még mindig jó aránynak számít sok más országhoz képest.

Az ASL-nek is léteznek dialektusai, vagyis sokan “tájszólásban” beszélik, a bolíviai, quebec-i, costa ricai vagy afroamerikai jelnyelv nem egészen ugyanaz.

Ha hozzátesszük még, hogy a jelnyelvet nem csak kézmozdulatokkal, hanem mimikával vagy a testhelyzet változtatásával is kifejezik (azért ne gondoljunk pantomimre), ugyanúgy, ahogy a hangzó beszédet is más-más módon hangsúlyozza mindenki, láthatjuk, hogy olyan eszközt kifejleszteni, mely minden viselője mozdulatát képes megfelelően értelmezni, nem is olyan egyszerű. Ezért kell a mesterséges intelligenciát minél szélesebb körű tanulási folyamatba bevonni, aminek a kísérleti egerei nemrég a magyarországi Funside School programozást és angol tanuló diákjai voltak. A gyerekek az oktató modul (Learn ASL) tesztjében különböző kifejezéseket tanultak a géptől, majd megpróbálták elmutogatni a látottakat, miközben a szoftver a mozdulataik és testméretük megfigyelésével kalibrálta újra a már meglévő programot. A SignAll kutatói feljegyezték milyen pontossággal ismeri fel a jeleket a rendszer és min kell még finomítani. 

Hiszünk a technikában

A magyar jelnyelvi tanulásban még nem használható a találmány, egyelőre az sokkal nagyobb amerikai piacra gyúrnak, de már nálunk is vannak kezdeményezések a siketek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében illetve fokozásában. A nemrég elfogadott KONTAKT program tolmácsolási szolgáltatásokat nyújt és a tolmácsképzést segíti szerte az országban. A Signall újítása kapcsán Kósa Ádám, a Siketek És Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke optimistán nyilatkozott: “A fejlesztési költségek miatt jelenleg az amerikai populációnak éri meg nyújtani ezt a szolgáltatást. De amilyen tempóban fejlődik a technológia, és ezzel együtt csökkennek a költségek, biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül az ilyen típusú szolgáltatások Magyarországon is meg tudnak jelenni.”  

(Forrás: HVG Fotó: Getty)