Lehet, hogy nincs is sötét energia? Egy új elmélet szerint a paradox:off
2020 / 02 / 13 / Justin Viktor
Lehet, hogy nincs is sötét energia? Egy új elmélet szerint a paradox:off
Egy új elmélet megoldhatja az univerzum legnagyobb paradoxonját, megváltoztathatja Einstein általános relativitáselméletét, és teljesen felszámolhatja a sokat keresett sötét energia fogalmának szükségességét. Vajon a lottóötösnek nagyobb az esélye, vagy annak hogy helyes az elmélet?

Egy brit elméleti fizikus kifejlesztett egy elméletet, amely megoldhatja az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét: miért gyorsul a világegyetem tágulásának sebessége, ahelyett, hogy lassulna, amint azt az ismert fizikai törvények megjósolják.

A „massive gravity-nek” nevezett elmélet módosítja Einstein általános relativitáselméletét, hogy figyelembe vegye a paradoxon alapját adó érték-eltérést, és a mögötte álló fizikus, Claudia de Rham a London Imperial College-ról éppen 100 000 dollár jutalmat kapott érte, hogy továbbfejlessze.

Ismert világegyetemünk kialakulására jelenleg a tudósok legjobb magyarázata az ősrobbanás ötletén alapul, melynek során egyetlen pontból repültek szerte a részecskék a végtelenbe és tovább. Ezek a részecskék később végül atomokat képeztek, majd molekulákat, bolygókat, csillagokat, mindent ami körülvesz bennünket. Einstein általános relativitáselmélete alapján ezen objektumok gravitációs erőinek fokozatosan húzóerőt kellene kifejteniük az univerzumra, lelassítva annak tágulási sebességét.

A tudósok azonban 1998-ra rájöttek, hogy nem csak, hogy nem lassul a növekedés üteme, de valójában még gyorsul is. Fogalmuk sem volt, hogy miért, ezért a gyorsulást egy láthatatlan erőnek tulajdonították, amelyet “sötét energiának” neveztek el. Rham új, “massive gravity” elmélete kiküszöböli a sötét energia szükségességét azáltal, hogy megváltoztatja Einstein általános relativitáselméletét. 

Ahelyett, hogy feltételezné, hogy a gravitonok, a gravitációs erőért felelős hipotetikus részecskék tömeg nélküliek, - mint Einstein tette, - azt állítja, hogy van némi tömegük. Ahogy ő maga magyarázza: ez lehetővé tenné a gravitáció számára, hogy kifejtse, a jelenleg a sötét energiának tulajdonított hatásokat.

Nem Rham volt az első, aki megkísérelte létrehozni a “massive gravity”-elmélet működő modelljét, de ő volt az, aki 2011-ben kollégáival közzétett egy olyan tanulmányt, amely azóta felkapottá vált, hozzájárult a későbbi kutatásokhoz és nemrég megszerezte neki a fiatal tudósoknak szóló Blavatnik-díjat. 

Most reméli, hogy a gravitációs-hullám csillagászat terén elért haladás lehetővé teszi a "massive gravity" elmélet előrejelzéseinek tesztelését még az évtized során. „Elképesztő lenne, ha igazolnák, hogy helyes” - mondta De Rham.

"Lehet, hogy nem történik meg, de ami biztosan megtörténik, az lesz, hogy sokkal jobb alapvető megértésbe kerülünk a gravitáció természetéről, és ez nagyon jelentős eredmény, ez manapság az egyik legfontosabb kérdés."

(Forrás: Futurism Képek: Wikimedia, Needpix, Pixabay)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.