Stresszesebben élünk mint az 1990-es években
2020 / 05 / 25 / justin.viktor
Stresszesebben élünk mint az 1990-es években
Pedig akkoriban sem volt fenékig tejfel az élet. Atomfenyegetettség, rendszerváltozás, Közel-keleti és balkáni háborúk tomboltak, téglányi mobilok, és egy szupergyors 486-os számítógépek között telt az évtized első fele. Ma különösen a középkorúak stresszelnek.

Egyre több stressz

A Penn tudósai által készített új tanulmány szerint az élet középső időszaka ma sokkal stresszesebb lehet, mint a 90-es években volt. Valójában a létező összes életszakaszban legalábbis enyhén növekedett a kutatás alanyait érő napi stressz a 2010-es években az 1990-es évekhez képest. Amikor azonban a kutatók a leszűkítették a mintát a 45 és 64 év közötti emberekre, a napi stressz-szint grafikonja hirtelen élesen kiugrott. 

David M. Almeida, a Penn State emberi fejlődés és családtudomány professzora elmondta: „A 2010-es években az emberek átlagosan kb. 2 százalékkal több stresszfaktorról számoltak be, mint a múltban. Ez körülbelül évi plusz egy hét stressznek felel meg. Ami azonban igazán meglepő volt, hogy az életközép időszakából sokkal több stresszfaktort jelentettek, ami kb. 19 százalékkal több stresszt okozott 2010-ben, mint 1990-ben. És ez már sajnos azt jelenti, hogy az alanyok évente 64 további stresszes napot élnek át.” 

Egészség kutatás

Az kutatás egy nagyobb projekt része volt, amelynek célja annak kiderítése, hogy az amerikaiak egészsége életük közepén az idővel változik-e. „Amikor az emberekkel beszélgetünk, úgy tűnik, hogy a mindennapi élet sokkal inkább mozgalmas és kevésbé biztos napjainkban. Tehát összegyűjtöttük az adatokat és elvégeztük az elemzéseket ezen ötletek letesztelésére” - mondta Almeida. 

A tanulmányhoz a tudósok 1 499 fő felnőtt 1995-ben összegyűjtött, és 782 különböző felnőtt 2012-ben beszerzett adatait használták fel, azzal a céllal, hogy meghatározzák az emberek két olyan csoportját, akik azonos életkorban voltak az adatok gyűjtésének idején, de különböző évtizedekben születtek. 

A vizsgálat összes résztvevőjével naponta készítettek interjút, nyolc egymást követő napon keresztül. A napi interjú során a tudósok a megelőző 24 órában tapasztalt stresszes helyzetekről kértek információt, mint például családi-, vagy partnerrel folytatott viták, vagy otthoni illetve munkahelyi túlterheltség. Az alanyokat megkérdezték, hogy mennyire érzik súlyosnak az őket ért stresszt, és vajon ezek a stresszfaktorok befolyásolják-e életük különböző részeit.

Almeida elmondta:  „Nemcsak azt tudtuk megbecsülni, hogy az emberek milyen gyakran tapasztalnak stresszt, hanem azt is, hogy ezek a stresszfaktorok mit jelent számukra. Például befolyásolta-e a stressz pénzügyeiket vagy jövőbeli terveiket. És mivel két embercsoportunk volt, képesek voltunk összehasonlítani az 1990-es napi stressz folyamatokat a 2010-es napi stressz folyamatokkal.” 

 

Lefelé a lejtőn

A tudósok úgy találták, hogy a résztvevők jelentése szerint a 2010-es években jelentősen több stresszt és kevesebb jól-létet tapasztaltak, mint az 1990-es években. Ezenkívül 27 százalékkal nőtt a hitük abban, hogy a stressz befolyásolja pénzügyeiket, és 17 százalékkal abban, hogy a stressz hatással lesz a terveikre.

Almeida azt mondta:  „Nem azon lepődtem meg, hogy az emberek ma stresszesebbek, mint a 90-es években, hanem a leginkább érintett korcsoporton. 

Generációs satu

"Úgy gondoltuk, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt az élet stresszesebb lehet a fiatalabb felnőttek számára. De ezt nem láttuk. Több stresszt tapasztaltunk a középkorú embereknél. Talán azért, mert nekik már gyermekeik vannak, akik szenvednek a bizonytalan munkaerőpiac miatt, miközben még felelősek idős szüleikért is. Tehát ez a generációs satu teszi a stresszt gyakoribbá a középkorúak életében.” 

“Noha az elterjedt  sztereotípia szerint a középkorúak életközepi válságot (midlife crisis) élnek át, a halálfélelem és az öregedéstől való félelem miatt, a tanulmány szerint az életközepi stressz zöme ettől eltérő okokból származhat. Lehet, hogy ahhoz is köze van, hogy az élet közepe táján az emberek sok másik emberért felelősek. Felelősek a gyermekeikért, gyakran a szüleikért és a munkahelyi alkalmazottakért is. És ezzel a felelősséggel több napi stressz jár együtt, és talán ez manapság még jellemzőbb, mint a múltban.”

“A hozzáadott stressz annak is következménye, hogy az életünk felgyorsult a technológiai fejlődés miatt. Ez hatványozottan igaz lehet olyan extrém stresszes időkben, mint például a koronavírus járvány, amikor a hírek kikapcsolása lehetetlen feladatnak tűnik. Mivel az emberek állandóan az okostelefonjukon lógnak, állandó a hírfolyam és információ-áradat, ami egyszerűen túlterheli őket."

(Forrás: PennStateUni Képek: Unsplash)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.