A munkahelyek, illetve egyes munkakörök átrendeződése, megszűnése és újak születése természetes jelenség, de az elmúlt időkben a folyamat jelentősen felgyorsult: a határok gyakran elmosódnak az egyes pozíciók között, és az egyik legfontosabb skillé mára az alkalmazkodóképesség vált a munkahelyeken. A World Economic Forum által 2016 óta évente közzétett Future Job Report jelentés szerint 2025-ben a munkaadók által legkeresettebb képességek közül az analitikai elemző gondolkodásmódon kívül a rugalmas ellenállóképesség, az agilitás, azaz az ügyes, gyors hozzáállás és a kreatív gondolkodás kerültek az első helyekre. A rugalmasság különösen jól jöhet a mai és az elkövetkező évek munkapiacát tekintve, mivel a jelentés szerint a munkaadók jelentős része úgy becsüli, hogy 2030-ra a dolgozók fontos alapképességeinek legalább 39%-a fog teljesen megváltozni.

A változások egyre erősebben fújó szelét a mesterséges intelligencia rendszerek megjelenése és egyre gyakoribb alkalmazása is fokozza, hiszen az MI-alkalmazásokat és virtuális asszisztenseket sokan már napi szinten használják és integrálják a munkájukba. A ChatGPT-vel útjára induló chatbot-, illetve LLM (large language model, nagy nyelvi modell)-láz megállíthatatlanul terjed, és az MI-rendszerek lassan már a legbonyolultabb munkákat is el tudják végezni, több-kevesebb sikerrel. A World Economic Forum beszámolója szerint azok a munkakörök, amelyekre a mesterséges intelligencia a legfelforgatóbb hatással lesz (vagy már van is), azok, amelyeket általában inkább nehezebb, komplexebb feladatoknak tartunk: a kódolási, a programozási vagy a pénzügyi szektorban használt képességeket az AI könnyebben elsajátítja, megtanulja, mint például azt, hogy hogyan kell megfelelően építkezni.

A WEForum szerint ez annak köszönhető, hogy az előbbi területeken rengeteg online információ, adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy az algoritmusok hatékonyan tanuljanak, míg az építőipar a “mesterséges intelligenciának legellenállóbb ipar”, nem azért, mert a házakat építeni agysebészettel felérő nehézségű, hanem azért, mert az ipar kevés digitális adatot gyűjt a többi területekhez képest.

“Minden projekt más, a dokumentáció rettenetes, és nincs szabványosított módja, hogy mi működik és mi nem.”

A World Economic Forum szerint a mesterséges intelligencia által leginkább érintett területek

• a szoftverfejlesztés
• az ügyfélszolgálati munkák
• és a pénzügyi pozíciók

lesznek. A legkevésbé érintettek pedig

• az egészségügy
• az építőipar
• és az oktatás

, nem mintha ezeken a területeken nem használnák a mesterséges intelligenciát - egyszerűen a kevesebb, vagy nehezebben hozzáférhető, és jobban védett adat miatt.

Persze a mesterséges intelligencia nem egy rettenetes ellenség, ami szánt szándékkal az emberek “életére”, vagy inkább megélhetésére tör, sőt, hasznos segítség is lehet, éppen ezért alkalmazzák egyre több helyen. A munkahelyek az előrejelzések szerint inkább átrendeződni fognak, a munkakörök tömeges megszűnését kompenzálja az új munkakörök megjelenése. A WEForum szerint 2030-ra arra lehet számítani, hogy 92 millió munkahelyet helyettesíthet az AI, de ezzel párhuzamosan 170 millió új munkahely nyílik meg az emberek előtt. A kérdés csak az: kik számára lesznek ezek a pozíciók elérhetőek, milyen képességek és tudás kell az új feladatok elvégzéséhez, és ilyen rövid idő alatt hogyan lehet alkalmazkodni az új körülményekhez?

A Rakéta.hu ebben a hónapban az egyik legégetőbb témában kéri ki az olvasók véleményét:

Számítasz rá, hogy az AI miatt 3 éven belül jelentősen megváltoznak a munkakörülményeid?

A kvíz válaszaira itt, a cikkben, vagy a Rakéta.hu főoldalán is lehet kattintani.

(Fotó: denflinkegrafiker/Pixabay)

Meglepő lehet, kik féltik a legjobban a munkájukat a mesterséges intelligenciától Kiderült, kik hajlamosabbak árnyék-AI-t használni, és kik azok, akik a legjobban féltik a munkájukat a mesterséges intelligenciától, de az is, hogy hol tartanak a legelőrébb az MI bevezetésében a munkahelyeken.