A világ legnagyobb szélturbinalapátját gyártotta le nemrég egy nagyvállalatokból álló ZERBA (Zero Waste Blade Research) konzorcium – számolt be róla az Interesting Engineering. A konzorcium célja a szélturbinák lapátjainak körkörös gazdaságára való átállítása, a szereplői pedig az anyagok fejlesztésétől a lapátok gyártásáig, a szélturbinák üzemeltetéséig és leszereléséig, végül pedig azok anyagának újrahasznosításáig a teljes értékláncot képviselik.

A francia IRT Jules Verne kutatóközpont által felügyelt, 2020 szeptemberében indult projekt olyan ipari cégeket fog össze, mint az ökológiai menedzsmenttel foglalkozó SUEZ, a 8,5 GW összteljesítményű naperőmű-telepeket üzemeltető francia energiaipari vállalat, az Engie, valamint az anyatechnológiával foglalkozó Arkema, CANOE és az Owens Corning cégek, illetve a kizárólag szélerőművek turbináját tervező és gyártó LM WindPower, ami a GE leányvállalata.

A világ legnagyobb, szélerőműhöz készült rotorlapátját az LM Wind Power ponferradai telephelyén gyártották az Owens Corning új, nagy teljesítményű üvegszálas anyagát, és Arkema által fejlesztett Elium műgyantát használva - olvasható a GE közleményében. Ez utóbbi egy olyan hőre lágyuló anyag, mely remek tulajdonságokkal rendelkezik újrahasznosítási szempontból. A világon az eddigi legnagyobbnak számító 62 méter hosszú szélturbina-lapátot egy évnyi tervezés és anyagfejlesztés, valamint alkatrész-tesztelést követően építették meg.

A folyékony, hőre lágyuló műgyanta, kombinálva az Owens Corning üvegszálas anyagával a hőre keményedő gyantákhoz hasonló teljesítményt nyújt, azonban azokkal ellentétben ez már újrahasznosítható. Az Elium-alapú kompozit komponensek egy olyan kémiai módszerrel hasznosíthatók újra, amely teljesen depolimerizálja a gyantát, és elválasztja az üvegszálat. A folyamat végén az összetevők újra felhasználhatóak. Az Arkema és a CANOE által kifejlesztett módszert minden kompozit alkatrészen tesztelték, ezen túlmenően a kifejlesztett gyártási módszer automatizált, ami energiatakarékosabb gyártást tesz lehetővé.

Következő lépésként az elkészült turbinalapátot az LM Wind Power dániai központjában fogják tesztelni, hogy megvizsgálják a kompozit anyag tartósságát, és tanulmányozzák a lehetséges szerepét a fenntartható turbinagyártásban, ezt követően utolsóként az újrahasznosítási folyamatokat fogják letesztelni. A tervek szerint a program 2023 végére fog befejeződni, és akkor fog majd kiderülni, hogy mennyire sikerült újrafelhasználhatóvá tenni a szélturbinákat. A zero-waste szélerőműgyártásra pedig érdemes lenne minél hamarabb ráállni: a Cambridge Egyetem 2017-es tanulmánya szerint ugyanis a szélerőművek által termelt hulladék 2050-re akár a negyvenhárom és fél millió tonnát is megközelítheti.

(Borítókép: Arkema, fotó: LM Wind Power)

Tíz éven belül kellene még kétszer ennyi szélerőmű a világon, ha 2050-re klímasemlegességet akarunk A szélenergia hasznosításával foglalkozó cégek érdekvédelmi szervezete szerint brutálisan be kéne gyorsítani a szélturbinák építésének ütemét.