Szebben öregszünk, mint hajdanán, de azért még senki se bontson pezsgőt
2021 / 01 / 15 / Perei Dóra
Szebben öregszünk, mint hajdanán, de azért még senki se bontson pezsgőt
Két új finn tanulmány a fizikai öregedés és a kognitív öregedés mértékét vizsgálja a különböző generációk között: az érem egyik oldalán úgy tűnik, hogy a hetven az új hatvan, ugyanakkor számos negatívum is kirajzolódik az adatokból.

Bár az elmúlt évszázadban jelentősen nőtt a várható élettartam és csökkent a halálozási ráta, az már jóval nehezebben meghatározható, hogy az idősebb kort megélők vajon tényleg jobban élnek-e, jobb fizikai és szellemi állapotban vannak-e, mint akik évtizedekkel ezelőtt hasonló korúak voltak. Hiszen ha belegondolunk, elég egy pillantás vetnünk nagyszüleink, dédszüleink fiatal korában készült fotóira, hogy meglássuk, az akkori hatvanas éveikben járók kifejezetten idősnek tűnnek a fiatalabbakhoz, és napjaink életerős, sportoló, tevékeny 'szupernagyijaihoz' képest. Mindez azonban még kevés ahhoz, hogy a jelenség mérhető legyen. Utóbbira mélyreható elemzéssel több friss kutatás is kísérletet tett, melynek során különböző évtizedekben születettek fizikai és mentális állapotát hasonlították össze egy-egy adott életkorban. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy valóban vannak területek, ahol fiatalosabbá váltak az idősebbek, ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy ennek mértéke nagyban függ a társadalmi és gazdasági viszonyoktól, illetve bizonyos viselkedésbeli tényezőktől is.

Úgy tűnik, találtak egy módszert az öregedés visszafordítására A technológia már hosszú ideje itt volt az orrunk előtt, de eddig nem tudták, hogy erre is használható.

Két új finn tanulmány a fizikai öregedés és a kognitív öregedés mértékét vizsgálta a különböző generációk között: Taina Rantanen és munkatársai az 1910–1914 között születettek adatait vetették össze a harminc évvel később születettek eredményeivel. A csoportokat 1989–1990-ben, illetve 2017–2018-ban értékelték, valamint mindkét csoport tagjait hetvenöt és nyolcvan évesen is megvizsgálták ugyanazon hat fizikai és öt kognitív állapotot mérő teszttel. (A hasonló vizsgálatok többsége ennél jóval felületesebb, és nagyrészt a résztvevők saját megítélése alapján készített állapotfelmérést.) A vizsgálatokból kiderült, hogy a később született csoport gyorsabban sétált, erősebben markolt és több erőt tudott kifejteni lábszárával. Ami a kognitív teszteket illeti, a későbbi megfigyelések

folyékonyabb beszédről és jobb reakcióidőről számoltak be egy összetett, ujjmozgásokat igénylő feladatnál, illetve magasabb pontszámot értek el egy számok és jelek összepárosítását igénylő feladatban is.

De nem minden mért tényező mutatott hasonló változásokat. A légzésfunkció például meglepően statikus volt, ahogy a rövid távú memóriában sem volt változás a két csoport között. Utóbbi során az alanyoknak egy számsort kellet felidézniük, és az eredményben a szakértők szerint az is nagy szerepet játszhat, hogy az ismétlésen alapuló magolás egyre kevésbé hangsúlyos az oktatásban és a mindennapi életben is, így ezt a készséget egyre kevésbé használjuk.

Az eredmények többsége összhangban áll más hasonló vizsgálatok adataival. Egy 2018-ban közzétett holland vizsgálat szerint az 1931–1940 között születettek egy sor kognitív feladatban lehagyták az 1920-as években születetteket, amikor azonos életkorban vizsgálták őket. A rövid távú memória esetén viszont itt sem volt változás. Egy 2013-as dán vizsgálat szerint pedig a születés időpontjától függő változások hosszú ideig megmaradnak a különböző generációkban: az 1915-ben született kilencvenöt éves például jobban teljesített a kognitív vizsgálaton, mint az 1905-ben született kilencvenhárom éves korában. Egy későbbi dán vizsgálat szereplői például a járás sebességében vagy a fogás biztonságában nem teljesítettek jobban a korábbi generációnál, ellenben sokkal inkább képesek voltak önmaguk ellátására, így a fürdésre és az önálló öltözködésre, mivel szellemi képességeiket tekintve jobb állapotban voltak.

A később született idősebbek kedvezőbb állapotának több oka lehet, például a jobb egészségügyi ellátás és a dohányzás visszaszorulása. A finn vizsgálatban mégis a legfontosabb tényezőnek a fizikai állapot javulásában az aktívabb életmód és a nagyobb testméret bizonyult, ami jobb minőségű táplálkozásra utal. (A világon először Finnországban vezették be az ingyenes iskolai ebédet, 1943-ban.)

Ami a kognitív képességek javulását illeti, itt a legfontosabb tényezőnek az iskolázottság tűnik, ami a kutatók szerint egyáltalán nem meglepő.

Az iskolázottság és az egészségi állapot közötti összefüggés régóta ismert, a magasabb iskolai végzettség általában magasabb jövedelemmel jár együtt, ezekben a csoportokban magasabb az orvoshoz fordulás aránya, jobb a táplálkozás és a munkavégzés sem viseli meg túlzottan a szervezetet. A tehetősebb országokban ezek az előnyök nemcsak a várható élettartamot növelték, de biztosítják a jobb testi és kognitív egészségű öregkort. A szegényebb országokban és társadalmi csoportokban ezen előnyök sokkal kevésbé érvényesülnek.

Kétféle öregedés létezhet

Amerikai kutatók szerint sejtjeink kétféleképpen öregedhetnek, ráadásul a sejtek életének már igen korai szakaszában kiderül, hogy melyik utat választják. A tudósok korai megfigyelésekkel megbecsülték, hogy az adott sejt miképpen öregszik, ami szerintük fontos lépés lehet az öregedés lassításában. A sejtek állapota határozza meg, hogy milyen ütemben öregszik a test: idővel a sejtszintű DNS-láncok bomlásnak indulnak, ami különböző problémákat okoz a szervezet működésében, és végül bekövetkezik a halál. A Kaliforniai Egyetem (Sun Diego) biomérnökei és molekuláris biológusai élesztőt használtak az emberi bőr és őssejtek analógiájának, és ebből próbálták meghatározni, hogy a sejtek öregedésében van-e esély bármilyen változatosságra. Kiderült, hogy

a sejtek az öregedés vagy egyik, vagy másik módját követik, ha pedig elindulnak egy adott irányba, akkor később, minden külső inger és környezeti változás ellenére tartják azt.

Az élesztősejtek tanulmányozásánál a kutatócsoport megállapította, hogy a hanyatlás első jelei a sejtek két része közül az egyikben jelentkeznek annak függvényében, hogy az adott sejt melyik úton jár. Mikrofluid, számítógépes modellezés és egyéb technológiák bevetésével arra jutottak, hogy a sejtek nagyjából ötven százaléka a sejtmag fokozatos stabilitásvesztése által öregszik. A sejtmagban szintetizálódnak a test „fehérjetermelő üzemeinek” fő alkotóelemei - olvasható a Science-ben publikált tanulmányban. A sejtek másik fele pedig a mitokondrium, azaz a sejtek energiatermelő központjának működési zavarai által öregszik.

A kutatás meghatározó részeredménye, hogy a jelek szerint már csaknem a sejtszületéssel egyszere eldől, melyik útra lépnek. Mielőtt még a hanyatlás jelei igazán megmutatkoznának, a sorsuk már megíródik, és ezen a kutatás szerint külső környezeti tényezők sem változtatnak. „Hogy megértsük, hogyan döntenek erről a sejtek, azonosítottuk a kétféle öregedési út hátterében zajló molekuláris folyamatokat, illetve a köztük lévő kapcsolatokat. Ezáltal egyfajta molekuláris áramkört kaptunk” – magyarázza Nan Hao, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: reményeik szerint munkájuk segítheti olyan genetikai terápiák kidolgozását, amelyek lassíthatják az öregedés folyamatát, azáltal, hogy a sejtöregedés késleltetésével jelentősen növelik a várható élettartamot.

Az öregedéssel szembeni előítélet is árt az egészségnek

Az elöregedő nyugati társadalmakban egyre erősebbek a félelmek és előítéletek az öregedéssel szemben, ami az élet számos szintjén és annak különböző területein megnyilvánul. Egyik fontos és jól látható hatása, hogy az idős emberek egészségére is rossz hatással van: szakértők szerint ez a tendencia azért veszélyes, mert ahogy a társadalom egyre nagyobb százalékát az idősebb korosztály teszi ki, ez egyre nagyobb pénzügyi terhet jelent az egészségügynek és az egész társadalomnak.

Magyarországon alig ötmillióan fognak élni 80 év múlva egy új tanulmány szerint A népességcsökkenés és a társadalmak elöregedése globális probléma, aminek Magyarországon sajátos okai is vannak.

Hogy meghatározzák, milyen mértékben befolyásolja az idős emberekkel szembeni előítélet és diszkrimináció az ember egészségét, a Yale Egyetem munkatársai négyszázhuszonkét tanulmányt elemeztek, melyek negyvenöt országban folytattak kutatást 1970 és 2017 között az öregedéssel szembeni előítéletekről. Összességében közel hétmillió időskorú személy adatait analizálták, és arra jutottak, hogy az idősek egészségét rontotta a koruk miatti diszkrimináció.

Mélyreható diszkrimináció

Becca Levy, a Yale Egyetem epidemiológia professzora egyéni szinten is tanulmányozta, hogyan jelentkezik az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés az egészségi állapotban, a társadalmi és szerkezeti szinten kialakult hatások vizsgálata mellett. Végül tizenegy tényezőt különített el, melyek rontják az idősek egészségét. Közülük négy olyan általános, strukturális következménynek vehető, amely kifejezetten idős koruk miatt érheti az embereket:

az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás megtagadása, klinikai vizsgálatokból való kizárás, az életkor miatt nem végeznek el bizonyos vizsgálatokat, korlátozott munkalehetőségek.

Míg a maradék hét következmény egyéni szinten bizonyult jelentősnek: rövidebb életkilátások, rosszabb életminőség, kevesebb emberi kapcsolat, egészségtelen életmód, mentális betegségek, szellemi leépülés, testi betegségek. Levy szerint borzasztóan mélyreható jelenségről beszélünk, mivel minden országot és minden évet az életkor miatti diszkriminációnak ugyanezen eredményei és következményei jellemeztek, bármelyik időszakot is vizsgálta. A kutatók szerencsére olyan jelenségeket is azonosítottak, melyek segíthetnek visszájára fordítani az öregedéssel kapcsolatos előítéletek hatásait. Ha például az idősödő alanyok pozitív nézőpontból közelítették meg az öregedést, és nem vették magukra a negatív sztereotípiákat, kevesebb szorongást tapasztaltak és az öngyilkosságra való hajlamuk is csökkent. A kísérletvezetők javaslata szerint az öregkorral szembeni diszkrimináció ellen pedig legegyszerűbben egészségügyi ismereteink fejlesztésével vehetjük fel hatékonyan a harcot.

További cikkek a Rakétán:

Küzdhetünk az öregkori elbutulással, de lehet, hogy már fehérjéinkbe van kódolva Az emberi szervezet fehérjéi az evolúcióval egyre „öntudatosabbá” váltak, még saját szerkezetüket is tudják alakítani. Testünk öregedésével azonban hiba léphet fel működésükben, a fehérjeszálak összetapadhatnak és lerakódhatnak az agy különböző területein.

Gyorsabban öregszik az emberi szív a világűrben Egy új vizsgálat szerint pont az történik a szívizommal, mint a vázizmokkal is mikrogravitációs környezetben: elkezd leépülni.

A világ legidősebb biciklistája 106 évesen hagyott fel a versenyzéssel Élő legenda. Példakép mindenki számára. Vagy egy ember, aki nagyon szereti a kerékpározást. Robert Marchand a világ legöregebb biciklistája.

(Fotó: Getty Images Hungary, PxHere)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.