Szelet kavar, és mindent átalakít a Plútó fagyos szíve

2020 / 02 / 08 / Felkai Ádám
Szelet kavar, és mindent átalakít a Plútó fagyos szíve
A NASA New Horizons űrszondája 2015-ben készítette a híres képeket a Plútó felszínén található szív alakú képződményről. Egy új kutatás szerint ennek a jeges szívnek a dobogása befolyásolja a szélmozgást a törpebolygón, és ezáltal alakítja a domborzati viszonyokat.

A szív alakú képződmény neve Tombaugh Régió, amit Clyde Tombaugh-ról, arról a csillagászról neveztek el, aki 1930-ban felfedezte a Plútót. A törpebolygó jeges nitrogénkészletének a zöme itt található, összegyűlve egy medencében, amit Sputnik Planitia-nak neveznek. Ez a medence 3 kilométerrel mélyebben helyezkedik el a felszínnél, és 998 kilométer szélesen terül szét.

Maga a medence adja a szív baloldalát, a szív jobboldalában hegyes-dombos vidék és nitrogén gleccserek találhatóak.

A New Horizons előtt a legtöbb tudós úgy gondolta, hogy a Plútó felszíne majdnem teljesen sima, híján van minden domborzatnak. 2015-ben, miután az űrszonda átrepült a törpebolygó felett, kiderült, hogy ez az elképzelés nem állja meg a helyét. A tudósok most próbálják megfejteni, miként alakulhatott ki a Plútó változatos felszíne.

A Plútó légköre körülbelül százezerszer hígabb a Földinél, és nitrogént, szén-monoxidot, valamint metánt tartalmaz.

Napközben a Plútó fagyos, nitrogén „szíve” eléggé felmelegszik ahhoz, hogy gőzölögni kezdjen, éjszaka pedig ez a gőz lecsapódik és újra megfagy. Ezt a ritmikus változást nevezik a tudósok a Plútó szívverésének, amely a nitrogén szelek mozgását irányítja a légkörben. Mindez a csillagrendszerünkben páratlan atmoszférát eredményez. Egy most publikált tanulmány szerint pedig ezek a szelek még a kevésbé sűrű légkör mellett is képesek lehetnek felszíni formák kialakítására.

A kutatók rájöttek arra is, hogy a szelek a bolygó forgásával ellenkező irányba fújnak. És ezek a nitrogén szélviharok hőt, jégszemeket és más kisebb anyagdarabkákat szállítanak a felszínhez közel, amit úgy kell elképzelni, mint egy ecset mozgását a törpebolygó északi és északnyugati részén.

A New Horizons azonban nem csak a felszínről közölt adatokat, hanem ennek a missziónak köszönhető, hogy a kutatók le tudják modellezni a nitrogénszelek mozgását, és immár azt is képesek megjósolni, hogy ezek miként alakítják a Plútó jeges kérgét és domborzati viszonyait. Ez a légköri jelenség ugyanis annyira fontos, hogy a kutatók szerint, ha másként fújnának a szelek, a Plútó is egészen máshogy nézne ki.

A Plútó klímája szempontjából tehát a Sputnik Planitia épp annyira fontos, mint Földünknek az óceán, ha ez elveszne, ha többé nem dobbanna a jeges szív, a Plútó is elvesztené ma ismert arcát.

(Kép: NASA)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.