Tudtad, hogy az USA-ban egyszer három hónapra betiltották a szeletelt kenyeret?

2019 / 11 / 10 / Perei Dóra
Pont mire felkapott lett és vitték, mint a cukrot, valaki egy szempillantás alatt eltüntette az összes kenyeret a boltok polcairól.

Fehér, barna, kovászos és kovász nélküli, kemencés, és még hosszan sorolhatnánk a változatos kenyérfajtákat. Történészek szerint Egyiptomban már háromezer évvel ezelőtt ismerték, de Hippokratész is tizenhét féle kenyeret említ egy kétezer éves munkájában. A szeletelt kenyér térhódítása ehhez képest sokáig, egészen konkrétan 1927-ig váratott magára. Vajon ki találta fel? Miért tiltották be őshazájában és honnan ered "A legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta!" mondás?


A Wonder Bread minden versenytársát felülmúlta.

1927-et írtunk, amikor Otto Rohwedder fejéből kipattant egy ötlet, miszerint kellene egy gép, ami felszeleteli, majd rögtön be is csomagolja a kenyeret, így a háziasszonyoknak többet nem kellene ilyesmivel bajlódniuk. Bár az elképzelés jó volt, megfelelő marketingstratégia híján nem aratott osztatlan sikert. Körülbelül tíz évbe telt, mire a Wonder Bread márka piacra dobta az előrecsomagolt szeletelt kenyeret, és megpróbálta elhitetni az amerikai édesanyákkal, hogy nem elég jó szülők, ha nem ebből készítenek szendvicset gyermekeiknek. A stratégia bevált, a polgárok ugyanis 1943-ban már több szeletelt kenyeret ettek, mint hagyományosat.

Mit tudott a Wonder Bread, amit mások nem? Először is neki sikerült elsőként olyan kenyeret gyártani, ami nem száradt ki azonnal felbontás után. Másodszor vitaminokat (szelént, D-vitamint, kalciumot) kevertek a liszthez, amitől a termék egészségesebbnek tűnt, mint a versenytársaké. Harmadszor kitaláltak egy színkódos csomagolásfajtát (hétfő: kék, kedd: zöld, szerda: narancs:, csütörtök: piros, péntek: fehér, szombat: sárga), így az anyukák nap mint nap másfajta kenyeret adhattak családjuknak.

Szúrta a miniszterek szemét a kenyér sikere?

A váratlan (és igen szerencsétlen) fordulat 1943-ban jött, amikor Claude R. Wickard mezőgazdasági miniszter kérvényezte a szeletelt kenyér betiltását. Tervét még ugyanabban az évben megvalósította, így Wonder Bread és társai szempillantás alatt lekerültek a boltok polcairól. A tiltás okát azonban csak találgatni lehetett; egyesek szerint háborús óvintézkedés volt a zsírpapír- vagy a búzakészlet védelmében, míg mások úgy vélték, a megemelkedett liszt- és kenyérárak indokolták a döntést.

Ha valóban az árváltozás miatt tiltották be a szeletelt kenyeret, akkor ettől a lépéstől alighanem a kenyérfogyasztás visszaesését remélték, ami a liszt árát is csökkentette volna, cserébe viszont nagyobb mennyiségű búza marad készleten. Ez mégsem tűnt ésszerű magyarázatnak tekintve, hogy az Egyesült Államok akkoriban legalább két évre elegendő búzamennyiséggel rendelkezett. A zsírpapír-felhasználás csökkentése is felmerült, mivel a szeletelt kenyeret könnyebb kiszáradása miatt vastagabb papírba csomagolták. Végül ezt a feltevést is elvetették, mert a péküzemek többségének még hónapokra elegendő készlete volt. (Otto Rohwedder is gondolt a kiszáradásra, csak éppen ő tűkkel próbálta összekapcsolni a szeleteket, amit egyesével kellett volna felbontás után kiszedni. Mivel a módszer működésképtelen volt, így a szeletelőgépet úgy alakították, hogy zsírpapírba csomagolja a kenyeret.)

"A legjobb dolog a szeletelt kenyér óta"

Talán nem meglepő, hogy az embereket olyannyira érzékenyen érintette a szeletelt kenyér betiltása, hogy a The New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is közzé tette: „Szeretném ha önök is megtudnák, mennyire fontos a szeletelt kenyér egy háztartás életében. Férjem és négy gyermekem egyaránt sietségben van reggeli közben és után. Előre szeletelt kenyér nélkül nekem kell tíz szeletet levágnom a pirítóshoz, míg az ebédhez legalább húsz szelet szükséges. Ezt követően pedig megcsinálom a saját pirítósomat plusz két szeletből. Vagyis egyetlen étkezéshez huszonkét szelet kenyeret kell vágnom!” Alig három hónappal az élelmiszer betiltása után Wichard beismerte tévedését, és feloldotta a tilalmat a polgárok legnagyobb megkönnyebbülésére.

Az ikonikus mondás, "A legjobb dolog a szeletelt kenyér óta" történetéhez vissza kell kanyarodnunk Rohwedder-hez, aki miután eladta találmányát a Chillicothe Sütőipari Társaságnak a missouri Chillicothe-ben, a városi újság címlapon közölte az újdonság megérkezését: "Itt szeletelt kenyér készül." Később valaki válaszolt a hirdetésre, és azt írta, hogy "Ez volt a legnagyobb előrelépés a sütőiparban." Egyes kutatók szerint a Wonder Bread ezt a mondatot alakította át a ma ismert változatra.

(Források: Today I Found Out, The New York TimesBBC, Wonder BreadFotók: Pixabay, Pinterest)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Mi történik, ha nehézvizet iszunk?
Miután a nehézvizet felfedezték, szinte rögtön meg is kóstolták.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.