Fehér, barna, kovászos és kovász nélküli, kemencés, és még hosszan sorolhatnánk a változatos kenyérfajtákat. Történészek szerint Egyiptomban már háromezer évvel ezelőtt ismerték, de Hippokratész is tizenhét féle kenyeret említ egy kétezer éves munkájában. A szeletelt kenyér térhódítása ehhez képest sokáig, egészen konkrétan 1927-ig váratott magára. Vajon ki találta fel? Miért tiltották be őshazájában és honnan ered "A legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta!" mondás?
1927-et írtunk, amikor Otto Rohwedder fejéből kipattant egy ötlet, miszerint kellene egy gép, ami felszeleteli, majd rögtön be is csomagolja a kenyeret, így a háziasszonyoknak többet nem kellene ilyesmivel bajlódniuk. Bár az elképzelés jó volt, megfelelő marketingstratégia híján nem aratott osztatlan sikert. Körülbelül tíz évbe telt, mire a Wonder Bread márka piacra dobta az előrecsomagolt szeletelt kenyeret, és megpróbálta elhitetni az amerikai édesanyákkal, hogy nem elég jó szülők, ha nem ebből készítenek szendvicset gyermekeiknek. A stratégia bevált, a polgárok ugyanis 1943-ban már több szeletelt kenyeret ettek, mint hagyományosat.
Mit tudott a Wonder Bread, amit mások nem? Először is neki sikerült elsőként olyan kenyeret gyártani, ami nem száradt ki azonnal felbontás után. Másodszor vitaminokat (szelént, D-vitamint, kalciumot) kevertek a liszthez, amitől a termék egészségesebbnek tűnt, mint a versenytársaké. Harmadszor kitaláltak egy színkódos csomagolásfajtát (hétfő: kék, kedd: zöld, szerda: narancs:, csütörtök: piros, péntek: fehér, szombat: sárga), így az anyukák nap mint nap másfajta kenyeret adhattak családjuknak.
A váratlan (és igen szerencsétlen) fordulat 1943-ban jött, amikor Claude R. Wickard mezőgazdasági miniszter kérvényezte a szeletelt kenyér betiltását. Tervét még ugyanabban az évben megvalósította, így Wonder Bread és társai szempillantás alatt lekerültek a boltok polcairól. A tiltás okát azonban csak találgatni lehetett; egyesek szerint háborús óvintézkedés volt a zsírpapír- vagy a búzakészlet védelmében, míg mások úgy vélték, a megemelkedett liszt- és kenyérárak indokolták a döntést.
Ha valóban az árváltozás miatt tiltották be a szeletelt kenyeret, akkor ettől a lépéstől alighanem a kenyérfogyasztás visszaesését remélték, ami a liszt árát is csökkentette volna, cserébe viszont nagyobb mennyiségű búza marad készleten. Ez mégsem tűnt ésszerű magyarázatnak tekintve, hogy az Egyesült Államok akkoriban legalább két évre elegendő búzamennyiséggel rendelkezett. A zsírpapír-felhasználás csökkentése is felmerült, mivel a szeletelt kenyeret könnyebb kiszáradása miatt vastagabb papírba csomagolták. Végül ezt a feltevést is elvetették, mert a péküzemek többségének még hónapokra elegendő készlete volt. (Otto Rohwedder is gondolt a kiszáradásra, csak éppen ő tűkkel próbálta összekapcsolni a szeleteket, amit egyesével kellett volna felbontás után kiszedni. Mivel a módszer működésképtelen volt, így a szeletelőgépet úgy alakították, hogy zsírpapírba csomagolja a kenyeret.)
Talán nem meglepő, hogy az embereket olyannyira érzékenyen érintette a szeletelt kenyér betiltása, hogy a The New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is közzé tette: „Szeretném ha önök is megtudnák, mennyire fontos a szeletelt kenyér egy háztartás életében. Férjem és négy gyermekem egyaránt sietségben van reggeli közben és után. Előre szeletelt kenyér nélkül nekem kell tíz szeletet levágnom a pirítóshoz, míg az ebédhez legalább húsz szelet szükséges. Ezt követően pedig megcsinálom a saját pirítósomat plusz két szeletből. Vagyis egyetlen étkezéshez huszonkét szelet kenyeret kell vágnom!” Alig három hónappal az élelmiszer betiltása után Wichard beismerte tévedését, és feloldotta a tilalmat a polgárok legnagyobb megkönnyebbülésére.
Az ikonikus mondás, "A legjobb dolog a szeletelt kenyér óta" történetéhez vissza kell kanyarodnunk Rohwedder-hez, aki miután eladta találmányát a Chillicothe Sütőipari Társaságnak a missouri Chillicothe-ben, a városi újság címlapon közölte az újdonság megérkezését: "Itt szeletelt kenyér készül." Később valaki válaszolt a hirdetésre, és azt írta, hogy "Ez volt a legnagyobb előrelépés a sütőiparban." Egyes kutatók szerint a Wonder Bread ezt a mondatot alakította át a ma ismert változatra.
(Források: Today I Found Out, The New York Times, BBC, Wonder Bread, Fotók: Pixabay, Pinterest)