A Joe Doucet tervező által 2021-ben bemutatott koncepció, a szélturbinafal az elmúlt évek során valósággá vált, bár végül az eredetitől eltérő formában testesült meg, mivel a kiinduló elképzelés a gyakorlatban túlságosan radikálisnak bizonyult. A fal a tervek szerint egészen apró miniturbinákból állt volna, amelyek dísznek is beillő látványa fontos szerepet játszott volna a berendezés kialakítása szempontjából, mivel a falat nem csak energiatermelési eszköznek, hanem műalkotásnak is szánta a tervezője.

A munkálatok és tesztek már 2021-ben elindultak a szélturbinafal előkészítésére, de mint kiderült, a miniturbinák nem elég hatékonyak, ha a szélenergia kiaknázásáról van szó, így némileg átalakult a struktúra a két és fél évig tartó fejlesztések alatt. A Fast Company beszámolója szerint Doucet és munkatársai összesen 16 különböző lapát-elrendezés hatékonyságát és teljesítményét vizsgálták, majd ezek közül négyet vetettek alá alaposabb teszteknek. A mérnökök a voksukat a spirál alakú turbinalapátok mellett tették le, amelyek amellett, hogy több energia generálására képesek a miniturbináknál, még az esztétikai elvárásoknak is megfelelnek.

A kész berendezés az Airiva nevet kapta és egy-egy egységben több spirális turbinát foglal magában, amelyek elrendezése maximalizálja az eszköz kapacitását, tehát a turbinákat olyan távolságban helyezték egy egymástól benne, ami nem rontja, hanem elősegíti az egyes turbinák teljesítményét. Egy egység két szegmensből áll, egy-egy szegmens pedig négy turbinát tartalmaz, de a falakat bármennyi egységből össze lehet állítani. A rendszer vezérléséhez egy modult is csatlakoztatnak, ami az összes szegmens kommunikációját, irányítását és energiamenedzselését is ellátja. A gyártócég számításai szerint egy nyolcturbinás konfiguráció évi 2200 kWh energia termelésére képes - ezzel a mennyiséggel nem veszi fel ugyan a versenyt a hagyományos szélerőművekkel, de nem is ez a cél, hanem inkább a kisebb, lokális igények kiszolgálása és azoknak a helyeknek a kihasználása a megújuló energia biztosítása szempontjából, amelyeknél egy nagyobb szélturbina torony telepítése nem jöhet szóba. Az Airiva rendszert fel lehet állítani közvetlenül utak, autópályák, vonatsínek, repülőterek vagy kikötők mellett, olyan területeken, ahol a fal jelenléte és a működésével járó zajhatások kevésbé zavaró hatásúak, bár a berendezés az ígéretek szerint csendesen üzemel. Lehet használni persze bármilyen épület ellátására, ez esetben egy háztartás évi igényeit nagyjából ki tudja elégíteni. Magyarországon az MVM statisztikája szerint 2023-ban 2265 kWh/év/felhasználási hely volt az átlagos éves lakossági fogyasztás.

A szélturbinafalat idén kezdik el tesztelni kiválasztott partnerek segítségével különféle helyszíneken, majd ha minden jól halad, 2025-ben már megrendeléseket is felvesznek és hamarosan kezdődhet a gyártás és kiszállítás. Az Airiva elősorban a napelemes energiatermelés konkurenciája lehet majd, illetve a moduláris, hordozható szélturbinákhoz hasonlóan egyfajta hozzájárulást jelent az energiaszolgáltatáshoz, hogy a felhasználók alternatív megoldásokat alkalmazva kevésbé függjenek a hagyományos szolgáltatói rendszerektől.

(Fotó: Airiva)

Miniatűr szélturbinákból készült falak jelenthetik a következő állomást a megújuló energia hasznosításában A napelemekhez hasonló rugalmasságot biztosító fallal mindenki magának termelhetné a szélenergiát, akár a városokban is.