Személyre szabott térdek

Dr. Domán István csípő és térdprotézis specialista a térdprotézis beültetést egy alapvetően nagyon sikeres beültetésnek tartja, de a Forbesnak adott interjúban hozzáteszi, hogy a statisztikák alapján ötből egy beteg nem teljesen elégedett a végeredménnyel. A panaszok ezekben az esetekben: visszamaradó fájdalom, esetleg funkcióbeli elmaradás lehetnek. Az utóbbira példa, hogy a páciens nem tudja az elvárásainak megfelelően terhelni a térdét, vagy nem érzi sajátjának. Dr. Domán szerint ennek oka, hogy az orvos eddig egy meghatározott méretsorból választhatta ki a protézist, kicsit ahhoz hasonlóan, mint amikor az ember a boltban konfekció öltönyt vásárol. A mostani technológiával viszont a protézist a beteg fizikumához igazítják, mint amikor valaki szabóhoz megy.

Ennek folyamata, hogy „a beavatkozás előtt egy CT vizsgálattal feltérképezik az operálandó végtagot. Az így kapott adatok alapján pedig a legújabb technológiai fejlesztések segítségével, mint például a 3D nyomtatás, legyártanak egy teljesen egyedi, „custom–made”, vagyis egyénre szabott, méretben, formában és minden egyéb paraméterében pontosan a páciens csontozatához igazodó protézist.”

Mindennek előnye nem is az egyszerűbb mozgásoknál jön ki, hiszen behajlítva és kinyújtva remekül működtek a korábbi protézisek is. A most alkalmazott technológiának köszönhetően azonban nem lesz gond a komplex mozgásformáknál sem, mint amilyen a lépcsőzés vagy az oldalirányú mozgások. Az amerikai ConforMIS fejlesztése mellett ráadásul kevesebb csontot kell eltávolítani. A statisztikai adatok is megerősítik az eljárás sikerességét: a Brit Protézis Regiszter adatai szerint a ConforMIS iTotal G2 térdprotézis behelyezését követően közel négszer kisebb az esélye, hogy a beteget újra kelljen operálni.

Ahogy Dr. Domán fogalmaz: ez jelenleg a csúcstechnológia ezen a területen. Ráadásul mindezt a világon nyolcadik országként Magyarországon végezték el.

Robotasszisztens

Ahogy a budapesti MOM Szent Magdolna Magánkórház honlapjára szeptember 15-én feltöltött bejegyzésben olvasható: az OMNIBotics sebészeti-asszisztens rendszersegítségével a napokban két betegnél végeztek sikeres térdprotézis beültetést. Ezzel pedig Európában negyedikként nálunk alkalmaztak ilyen rendszert.

Az oldalszalagok nem egyenlő feszessége a műtét után a betegek egy részénél fájdalomhoz, csökkent elégedettséghez, és ritkán ugyan, de akár a műtét megismétléséhez is vezethetett. Ezen a problémán segít az OMNIBotics rendszer – írja Dr. Domán a saját honlapján. A rendszer három részből áll: OMNI navigáció, OMNIBALANCE dinamikus digitális szalagfeszesség mérő és OMNIBOT robot.

Eddig ugyanis a szalagfeszességet szinte kizárólag manuális eszközökkel mérték (ez akár a modernebb technológiák – PSI, navigáció, illetve más robot rendszerek – alkalmazása mellet is így történt). Vagyis a sebész eddig elsősorban az érzékszerveire hagyatkozott, ami a stabilitás erősen szubjektív megítéléséhez vezetett.

Ezen segít az OMNIBotics robot-asszisztált technológia, amely a térdprotézis illeszkedését és pozicionálását segíti elő rendkívül nagy pontossággal, miközben a belső és külső oldalszalagok egy számítógép vezérelt eszközzel egyenlő feszességre állíthatóak be anélkül, hogy azokat sérteni kellene. Más, hasonló rendszerekkel ellentétben ráadásul ez nem igényel a műtétet megelőző CT vagy MR vizsgálatot. Dr. Domán írásában hangsúlyozza, hogy a műtét minden érdemi lépését az orvos végzi továbbra is, a különböző rendszerek csak a protézis pontos helyzetének meghatározásában, valamint a vágósablon pontos beállításában segítenek.

Kapni fog a csípő is

Bár a csípőprotézis beültetése is rendkívül sikeres műtétnek számít – mondta Dr. Domán István – sőt betegelégedettség szempontjából ez az egyik legsikeresebb, de ezen a területen is történtek fontos előrelépések. Ilyen annak a tervezőszoftvernek az alkalmazása, mellyel előre meg lehet tervezni a műtét lépéseit, és rengeteg felmerülő problémát már ideje korán ki lehet küszöbölni.

A szakember szerint azonban az igazi áttörést a még Amerikában is újdonságnak számító Corin OPSTM (Optimized Positioning System – OPS) technológia jelenti. Az OPS technológia alapja, hogy immár nem statikus, fekvőhelyzetben vizsgálják a beteget, hanem dinamikus helyzetekben készítenek röntgeneket és egy CT–t. Az így kapott adatokat aztán „egy ausztrál mérnökcsapat elemzi és kiszámítja azt, hogy pontosan milyen helyzetben kell beültetni a csípőprotézist ahhoz, hogy az minél jobban igazodjon a páciens mozgásához”. Így a protézis élettartama is meghosszabbodik és a szövődmények is kiküszöbölhetőek. Ezeket a műtéteket segíti még a 3D nyomtatás és egy lézeres célzó is. Utóbbit a remények szerint hamarosan „egy, a videojátékok világát idéző AR (Augmented Reality) szemüveg” váltja majd ki.

(Kép: Pixabay)